Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Kovács Szilvia: A kunok és az 109l-es lebunioni csata

KUN-KÉ P" A MAGYAR

O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA tartott, hogy a hazafele tartó kunok fosztogatni fognak, ezért túszokat kért, és melléjük állított egy embert, aki őket a Balkán-hegységig vezette.

5

8 A kunok 1091-es támadásai a Magyar Királyság ellen Ugyanennek az évnek a nyarán — amint azt magyarországi forrásokból tudjuk — a Magyar Királyságot két kun támadás érte.

5

9 Az első az ország keleti részét, azaz Erdélyt és a Duna-Tisza közét érintette. Ennek a támadásnak az okairól négy magyarázat ismeretes: az első szerint a bizánci császár értesülve I. (Szent) László 1091 tavaszán a horvát részeken elért sikereiről, úgy kívánta megakadályozni azt, hogy a magyarok tovább vonuljanak a bizánci érdekeltségbe tartozó dalmáciai részek ellen, hogy a kunokat a magyarok ellen küldte.

6

0 A második szerint a magyar területek ellen támadó kunok a tyerebovli rusz fejedelem biztatására jelentek meg.

6

1 A harmadik elképzelés, hogy a bizánci területen harcoló Togortak és Maniak kunjaitól független, azaz egy másik kun csoport önálló hadjáratáról van szó.

6

2 A negyedik szerint a lebunioni csatából hazafelé tartó kunok önálló portyája volt ez a támadás.

6

3 5

8 SEWTER 1982,260-261.; REINSCH 1996,281-282. 5

9 KÉPES KRÓNIKA 170-172.; SRH I, 412-414. A magyar szakirodalom két jelentős kutatója szerint a második támadás 1092-re datálható. GYÖRFFY 1977, 560.; GYÖRFFY 1987, 938.; MAKK 1980, 22.; MAKK 1992, 23.; MAKK 1993, 112-113. Erre a második támadásra később visszatérek. 6

0 DOBERDÓI BREIT 1929, 12-17.; GYÖRFFY 1987, 935.; GYÖRFFY 1977, 559. E nézet további képviselőinek felsorolását 1. MAKK 1980, 22.; MAKK 1989, 10. 6

1 FONT 2005, 136.; KRISTÓ 1986, 68-69.; MAKK 1993, 115-116.; KAPITÁNFFY 1983, 22.; KAPITÁNFFY 2003, 67.; SPINÉI 1999, 235. A második, több kutató által 1092-re datált kun betörést is kötik a tyerebovli fejedelemhez. GYÖRFFY 1987, 938-938. Makk Ferenc pedig a bizánci uralom ÉszakBalkánon való helyreállításához köti a kunok második, 1092-re datált támadását. MAKK 1992, 23.; MAKK 1993, 112-113. 6

2 KNJAZ'KIJ 2003, 101-102.; MAKK 1980, 22.; MAKK 1989, 10. 6

3 PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 31.; VASILJEVSKLI 1908, 106. Az első feltételezés, noha nem zárható ki teljes mértékben, nem valószínű. Az eseményekkel kapcsolatos legfontosabb forrásunk, Anna Komnéné nem tesz arról említést, hogy I. Alexios és a kunok között ilyen egyezségre sor került volna. Egyébként Anna Komnéné nem hallgatja el a hasonló jellegű adatokat az apjáról, azaz annak intrikáit is leírja. Például elmeséli, hogy a már említett szmirnai emírrel, Tzachasszal 1092-ben veje, Kilig Arslän végzett Alexios mesterkedésének köszönhetően.

6

4 A második magyarázat a Képes Krónikára támaszkodik, a kútfő szerint ugyanis a kunok feletti győzelem után I. (Szent) László, „a dicső király megtámadta Rusciát, mert a kunok az ő tanácsukra törtek be Hungariába".

6

5 Ehhez szokták kapcsolni a Poveszty vremennih let egy adatát, amely szerint a Dnyeszter mellékfolyóinál fekvő Tyerebovl fejedelme, 1092-ben a kunokkal szövetségben a lengyelek ellen vonult.

6

6 Csakhogy a forrásunkban nem arról van szó, hogy a tyerebovli Vaszilkó a magyarok ellen vezette a kunokat, azt azonban kétségtelenül bizonyítja a forráshely. hogy a fejedelem szövetségben állt a nomádokkal. Noha a 14. századi krónikakompozíció az egyetlen forrásos adat a kun támadás okára, felmerül a kérdés, mi célja lehetett azzal a tyerebovli fejedelemnek, hogy a kunokat a Magyar Királyság ellen küldte? Ugyanis egyrészt — Lászlónak ettől a hadjáratától eltekintve — a Magyar Királyság ebben az időben kifejezetten jó viszonyban állt a rusz fejedelmekkel.

6 így I. (Szent) László egyik lányát egyes feltételezések szerint Szvjatoszlav kijevi nagyfejedelem (1073-1076) fiához Jaroszlavhoz,

6

8 míg mások szerint a később kijevi nagyfejedelemmé lett Szvjatopolk (1093-1115) Jaroszlav nevű fíá6

4 SEWTER 1982, 274-275.; REINSCH 1996, 299-300. I. Alexios elhitette a nikaiai uralkodóval, hogy Tzachas a szultanátust kívánja elfoglalni, a Bizánci Birodalom ellen vezetett hadjárat csak álca, így a szultán egy lakoma során megölte apósát. SEWTER 1982, 274-275.; REINSCH 1996, 299-300. 6

5 KÉPES KRÓNIKA 172.; SRI! I, 414. 6

6 PVL I. 141., 342.; PSRL I, 215.; PSRL II, 206.; CROSS-SHERBOWITZ-WETZOR 1953, 174. 1. még a 31. jegyzetet. 6

7 FONT 2005, 133-136.; MAKK 1993, 116.; PASUTO 1968, 52-53. 6

8 GYÖRFFY 1987, 938. 280