Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Kovács Szilvia: A kunok és az 109l-es lebunioni csata
KOVÁCS SZILVIA: A KUNOK ÉS AZ 1091-ES LEBUNIONI CSATA Marica folyó torkolatánál a folyó déli partján, az Égei-tenger egyik öblében levő kikötővárosnál, annak érdekében, hogy megakadályozza a besenyők és Tzachas közötti együttműködést, valamint, hogy ellenségei mozgását átlássa. Terveit a kunok megjelenése változtatta meg. 3 0 Ainosból a császár hadával együtt a Marica alsó folyásának jobb partján levő Choirenoi ' 1 mellé vonul, ahol seregét egy mocsár és a folyó által védett területen táboroztatta le, majd visszament Ainos városába egy könnyűfegyverzetű különítménnyel, hogy a közeledő besenyők támadását visszaverje. Itt értesítették arról, hogy egy hatalmas besenyő sereg közeledik a choirenai táborhoz. A császár hajóra szállt és visszatért a táborhoz, ahol meglátván a besenyő sereget, és tudván, hogy saját hada nem tud szembeszállni az ellenség sokaságával nagy tanácstalanságba és félelembe esett.Mivel Tzachas késlekedett — és ez a későbbiekben terve szempontjából végzetes hibának bizonyult — a császár előbb a besenyők ellen for-dult. I. Alexios először a nagyszámú — családostól együtt vonuló — besenyő sereget látta meg, majd négy nap múlva forrásunk bizonyára túlzó adata szerint mintegy 40 ezer kun harcos jelent meg. Érdekes kérdés, hogy a kunok kinek a hívására jelentek meg. Ezzel kapcsolatban három különböző feltevés létezik. Egyik álláspont szerint a besenyők hívására jelentek meg a Balkán-félszigeten. 33 Erre utalhat, hogy a császár és emberei mindvégig bizalmatlanok voltak a kunokkal szemben. Anna folyamatosan hangoztatja, hogy apja attól tartott, hogy a kunok a harcban a besenyők mellé állnak." 4 Részben ezt az elméletet támogathatná, hogy korábban a kunok mindig a besenyőkkel szövetségben harcoltak a Balkán-félsziget területén. Azonban az Ozolimné tónál és Markellánál történtek inkább arra utalnak, hogy a két nomád nép között megromlott a kapcsolat. Ezt a nézetet erősíti, hogy 3 0 ANGOLD 1992, 110 j l A Marica alsó folyásának jobb partján, nem messze a mai Eneztől, pontos fekvése ismeretlen. T1B 6, 230. 3 2 SEWTER 1982, 252-253.; REINSCH 1996, 272-274. 3 3 GYÖRFFY 1987, 935. 3 4 A besenyők több alkalommal kísérletet is tettek arra, hogy maguk oldalára állítsák a kunokat, miközben a császárral is folytattak tárgyalásokat. SEWTER 1982, 256.; REINSCH 1996, 277. a kunok a bizánciakat támogatták a harcban, és maguk sürgették az összecsapást a habozó császárnál. Elterjedt vélemény, hogy maga I. Alexios kérte támogatásukat. Erre azonban nincs semmi adatunk. Azt azonban bizonyíthatja, hogy mennyire rá volt utalva a kunok segítségére a bizánci császár ebben a szorult helyzetben, hogy több jelentős bizantinológus 3 5 is feltételezi, hogy maga I. Alexios hívta a kunokat segítségül. De ebben az esetben egyet kell értenünk Angolddal, aki szerint megjelenésüknek semmi köze a bizánci diplomácia „bűvészmutatványához". 3 6 Hogy nem a császár hívására érkeztek a kunok, egyrészt talán az támasztja alá a legjobban, hogy az Alexias szerint a kunok láttán a bizánci uralkodó megrémült, és arra gondolt, ha azok a besenyőket támogatják a harcban, akkor a csata számára „teljes pusztulással" ér véget/" Alexios nem bízott a váratlanul és hívatlanul érkezett segítségben. Másrészt az a tény, hogy I. Alexios meghívását a kunok egyik vezére, Maniak először visszautasította, 3 8 ugyancsak a császári segítségkérés ellen szól. Lényeges az is, hogy a megegyezés után is még napokig halogatta a császár a harcot a besenyőkkel, ugyanis arra várt, hogy megérkezzenek az emberei a helyi lakosságból toborzott seregekkel, és végül csak a kunok sürgetésének engedve döntött a harc kezdetéről.'" További bizonyíték lehet, hogy hajóhidat építtetve saját seregét a folyó másik partjára költöztette, ahol körülárkoltatta a tábort tartva a „skytha" és kun seregtől, gyanakodva a kunok tikos tervére. 4 0 Úgy vélem, hogy ezek is azt igazolják, hogy nem a császár hívására érkeztek a kunok. Természetesen nem lehet teljességgel kizárni a következő lehetőséget sem, vagyis Anna Komnéné azért nem említi, hogy 1. Alexios hívta a kunokat, mert így kívánta hangsúlyozni apja diplomáciai ügyességét. A történet szerint a császár, aki felismerte, hogy csekély számú seregével képtelen szembeszállni a besenyőkkel, a 3 5 BRÉHIER 1997, 309.; OSTROGORSKY 2003, 318.; SHEPARD 1996, 83.; VASIL'EV 1925.; VASILIEV 1928. 3 6 ANGOLD 1992, 111. 3 7 SEWTER 1982, 253.; REINSCH 1996, 274. 3 8 SEWTER 1982, 254.; REINSCH 1996, 274-275. 3 9 SEWTER 1982, 256.; REINSCH 1996, 277. 4 0 SEWTER 1982, 254.; REINSCH 1996, 275. 277
