Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Baski Imre: A helynevek és a régészettudomány

KUN-KÉ P" A MAGYAR

O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA Kőhalmi dűlő (Külső v. Második szőlőhegy, Perkáta, Nagyperkáta), római előzményekre települt templomos (kun) falu); Kőhalom (Balotaszállás), Árpád-kori település, középkori település, templom; Kőhalom (Kiskunmajsa, Bodoglár), Árpád-kori település, templom; Kőhalom ~ Templomhegy ~ Templomhely(!) (Zsana-Eresztő), ismeretlen korú település és temető; Köveshalom (Kiskunmajsa, Bodoglár), Árpád-kori település; Köveshalom (Kunmadaras), kunhalom, közelében állt az elpusztult Kunkápolnás falu;' ' Öregtemető(-halom) (Kunszentmiklós), 17-18. sz.i temető, őskori vagy népvándorláskori felhányt domb, tehát kunhalom; Pap széke (Tajó), 16. sz.-i település és temploma, amelyet a Pentz-féle összeírásban még említenek;'

4 Pörnyehalom (?) (Kunfehértó), templom körüli temető, Árpád-kori település; vsz. újabb keletű elnevezés, amelynek nincs köze egy leégett falu helyéhez; Pusztatemplom (Lajosmizse), Árpád-kori falu és temploma; Pusztatemplom ~ Templomdomb (Sárosd, Jakabszállás, Hantos), Árpád-kori templom és falu romjai; Sáncdűlő (Mélykút), későszarmata-hunkori temető; -szállás ~ -szállása végű helynevek, amelyek (már) nem települést jelentenek, pl. Asszonyszállása mint Szeged pusztája a 15. sz. közepétől; Templomdomb, Templomdűlő (Lászlófalva, Felsőszentkirály), 14. sz.-i kun lelőhely, templom és falu; Templomhát (Tass), középkori templom és temető; Templomhát (Szalkszentmárton), urnasírok lelőhelye; 1

3 TÓTH 1988. 1

4 V. SZÉKELY 2000, 144. Templomhegy (Balotaszállás), középkori település, templom; Templomhegy (Kiskunhalas), urnatemető, népvándorlás kori temető, középkori temető és település és talán középkori templom (!); a közelében lévő Harangos-tó elnevezése talán nem véletlen; Templomhegy (Kunfehértó), bronzkori település, szarmata település. Árpád-kori település, templom stb., tehát réges-rég folyamatosan lakott hely! Templomhegy ~ Templomhely ~ Kőhalom(l) (Zsana), település, középkori templom és temető; -ülése pl. Tamásülése (ma Ü liés/!/, Csólyospálostól délre), a 15. sz. közepén már csak kaszáló; Várdomb (Tiszaalpár), bronzkori lelőhely; Várhely ~ Várhelylapos (Kunfehértó), Árpád-kori, középkori település; Nem kerültek elő régészeti leletek;

1

5 2. Lelőhelyre nem utaló helynevek A helynév — még ha jelentését ismerjük is — önmagában nem utal, nem utalhat a lelőhelyre, nyilvánvalóan azért, mert nem az emlékanyag ottléte motiválta a helynévadást. Gyakori eset az is, hogy a névadó népesség folytonossága megszűnik és az eredeti, általa adott motivált nevek vele együtt eltűnnek. Valamivel kedvezőbb a helyzet akkor, ha az adott területet elfoglaló újabb népcsoport az őslakosságtól átveszi az általuk használt neveket. így juthattak el napjainkig olyan ősi földrajzi nevek, mint például a Duna, vagy a Tisza. Az ilyen nevek megfejtése, ha egyáltalán lehetséges, komoly feladat elé állítja a nyelvészeket. Természetes, hogy minden egyes újabb etnikum létrehozza a saját toponímiáját is az új lakóhelyén. így jön létre évszázadok, évezredek alatt egy bizonyos területen egy meglehetősen heterogén nyelvi öszszetételű helynévanyag. 1

5 WICKER-KUSTÁR-HORVÁTH 2001, 83. A forrásmegjelölés nélküli adatok GALLINA 2000.; WICKER-KUSTÁR-HORVÁTH 2000.; V. SZÉKELY 2000.; H. TÓTH 1990. megfelelő helyéről származnak. A hantos-széki adatok forrása HATHÁZI 2004. 252