Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Baski Imre: A helynevek és a régészettudomány

KUN-KÉ P" A MAGYAR O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA maradványaira. Biztos benne, hogy kunokat talált, hiszen nem ez az első eset, mégis... Megnyugszik, ha a lelőhely helynévanyaga is bizonyítja, hogy kunok laktak ott hajdanán. A kétség és megnyugvás a másik oldalon is jelent­kezik. A nyelvész hiába gondolja helynevek tucat­jait kunnak, besenyőnek, ha a történész és a régész nem tud előfordulásukról a környéken. Ám ha igen, az egy újabb bizonyíték, egy másik tudo­mányág tőlünk független bizonyító adata. Előadásom folytatásában, a rendelkezésemre álló terjedelmi és időkorlátokon belül azt vizsgálom, hogy az efféle igen kívánatos együttműködés, vagy legalábbis egymás eredményeinek felhasználása hogyan valósulhatott, illetve valósulhatott volna meg. Példáimat igyekeztem a kunsági adatokból összeválogatni, ám ez nem minden esetben sike­rült. Topográfia és toponímia Szerény meglátásom szerint a régész és a helynév­kutató nyelvész (onomatológus) együttműködésére már az anyag vagy adatgyűjtés legelején nyílik lehetőség. Nem elsősorban az írásos források fel­dolgozására gondolok, hanem sokkal inkább a helyszíni adatgyűjtésre. Ideális esetben ugyanis mind a régész, mind pedig a nyelvész készen kapja a történésztől a megbízható módon feltárt források (hely)névanyagát. A forrásban talált helyneveknek élő nevekkel való azonosítása, lokalizálása során azonban már szüksége lehet a terepen otthonosan mozgó régész és/vagy nyelvész segítségére. A helynevek értelmezése pedig már kimondottan a nyelvész feladata. 4 A régészeti lelőhelyek felkutatásában fontos szere­pet játszik a topográfia (különösképp a régészeti topográfia), amely a régészettudomány egyik se­gédtudományának is tekinthető. Közkeletű megha­tározás szerint a topográfia a földfelszín elemei­nek, tereptárgyainak — közvetlen, helyszíni felke­resésen alapuló — leírásával, helyzeti információ­inak összegyűjtésével, térképi rögzítésével foglal­kozó tudományág a térképészet, a földméréstan, a földrajz és más tudományok határfelületén. A topográfiának jellemző vonása a domborzat részle­4 GYÖRFFY 1970, 199-200. tes, szabatos bemutatása, valamennyi terepelem összefüggő, komplex ábrázolása, ezek révén a terepi tájékozódás elősegítése. A topográfiai térkép síkrajzot és domborzatot egyaránt tartalmazó, egyes tereptárgyakat alaprajzban, másokat megha­tározott méretű és alakú egyezményes jellel össze­vontan feltüntető, névrajzzal magyarázott, alapve­tően tájékozódást szolgáló közepes (1:5000 és 1:1.000 000) méretarányú térkép." A fenti meghatározásból a magamfajta, nevek iránt érdeklődő kutatót különösképp a névrajz fogalom hallatán tölti el némi reménnyel elegyes izgalom. Hátha éppen a vizsgált terület topográfiai térkép­ének a névrajza rejteget máshonnan még nem ismert, a nyelvészeti-névészeti kutatás számára még fel nem fedezett neveket, névalakokat. És erre meg is van minden esély, hiszen az újabb topográ­fiai térképek névrajzába nemcsak a korábbi katasz­teri, katonai és egyéb hivatalos (pl. vízügyi, erdé­szeti stb.) térképek névanyagát dolgozták be, ha­nem a helyi lakosság névhasználatát is. Tehát a topográfiai térképek névanyagának fontosságát éppen az adja, hogy benne megjelenhetnek olyan nevek, amelyek nincsenek meg más térképeken, illetve kiadványokban. A különböző időpontok­ban, más adatközlőkkel végzett névgyűjtések anyaga csak részben fedi egymást. Mikesy Gábor szúrópróbaszerűen összehasonlította az 1:10000 méretarányú topográfiai térképek névanyagát a nyelvészeti névgyűjtéssel és kb. 20%-os eltérést tapasztalt. Ezért feltételezhető, hogy a topográfiai térképek őriztek meg egy-egy kutatás számára fontos adatot/' Ugyanakkor azzal a ténnyel is számolnunk kell, hogy a szóban forgó — főleg régebbi — térképek névrajzát nyelvészetben kevésbé járatos, olykor idegen ajkú térképészek állították össze, ami azzal járt, hogy bizonyos tájszavakat félreértettek és/vagy köznyelvi formában írtak be, családneve­ket lefordítottak vagy helyesírásukat elhibázták. Ennek a negatív jelenségnek a felismerése már régen megtörtént, s a hibák kiküszöbölésére 1964­ben megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi " Lásd az interneten a Wikipédia megfelelő oldalát: http://hu.wikipedia.org/wiki/. 6 MIKESY 1997, 253-254. 7 HŐNYI 1970, 349-350.; MIKESY 1997, 253. 250

Next

/
Thumbnails
Contents