Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Selmeczi László: A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága
SELMECZI LÁSZLÓ: A KARCAG-ORGONDASZENTMIKLÓSI KUN SZÁLLÁSTEMETŐ RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY TANULSÁGA sírban találtak pártaövet. Két sír (3. és 4.) nemét nem lehetett meghatározni, egy sírban (56.) egy pártával eltemetett nő feküdt, míg 6 sírba (7, 27, 53, 54, 59. és 62.) gyermeket termettek. Közülük öt biztosan kislány volt, hiszen pártaöve mellett pártát is viselt a fején, csupán egyetlen gyereksírban (7. sír) nem volt párta, csak pártaöv. Túrkeve-Móricon pártával és pártaövvel szintén gyermeket temettek el. 5 6 A Kárpát-medence egyéb területein is hasonló jelenségeket lehetett megfigyelni. A kisnánai vár temetőjében feltárt pártaövek közül az egyik egy négy év körüli kislány, míg a másik egy 12-14 éves fiúgyermek sírjából került elő. 5 7 A bátai Régitemető völgyben egy 3^1 éves gyermek sírjában találtak veretes pártaövet. A baja-petői középkori temető 138. sírjába veretes pártaövvel együtt eltemetett gyermek váza 83 cm hosszú volt. x A csúti temető kilenc pártaöves sírjából két sír (9, 116.) nemét nem lehetett meghatározni, négy sírban gyermekek (XXXVI, L, LI, LIL), egyben olyan nő, akinek nem nőtt ki a bölcsességfoga (107. sír) és kettőben férfiak (XLI, XLIV.) feküdtek. 9 A rakacaszendi református templom kutatása során előkerült pártaöv egykori tulajdonosát az antropológus infantilis 2 korcsoporthoz tartozónak határozta meg. 6" Ete mezőváros temetőjének 20. és 26. sírjából került elő veretes pártaöv. Mindkét sírba gyermeket temettek. 6 1 A mohács-csele pataki középkori temető feltárása során nyolc sírban találtak pártaövet. Közülük hat sírba (25, 43, 46. 49, 66, 91.) gyermeket, két sírba (70, 73.) egy 5560 éves férfit és egy felnőttet temettek el. 6 2 A kaszaperi temetőben feltárt 424 sír közül 11 sírban találtak veretekkel felszerelt pártaövet. Az ásató, Bálint Alajos meghatározása szerint két sírba (19, 99.) férfival temették el azokat. Egy sírnak a neme meghatározhatatlan volt, de a „koponyaalapon" található zöld patinanyomok miatt minden bizonynyal egy pártával eltemetett leány sírjába helyezték el a veretes övet mellékletként (50. sír). A 123. és 125. sír halottját férfinak és nőnek határozták meg, de 120 és 130 centiméteres vázhosszuk miatt inkább a gyermek vagy serdülőkorú kategóriába sorolhatóak. Hat sírban (162, 226, 267, 343, 385, 392.) gyereket temettek el pártaövvel. 6 3 A tiszaörvényi pártaöv is gyereksírból került elő. 64 Nagytálya középkori temetőjében a 206 feltárt sír közül, 25 sírban volt valamilyen öv (övszorító, övcsat), 10-ben pedig díszöv. Egyszerű, feltehetően fémcsatban, illetve szorítóban végződő textilövvel temettek el 8 férfit (6, 70, 76, 91, 104, 133, 148, 149, 161. sír), 3 nőt, mindnyájuk övét övszorító pálca zárta (101/A, 143, 168. sír). Egy fiatal lány fején párta is volt (2. sír). A díszövvel eltemetett 10 sírból négynek a nemét nem lehetett meghatározni (15, 81, 117, 150. sír). Egy sírba (10. sír) férfit, a fennmaradó öt sír közül kettőbe (27, 191. sír) fiatal felnőtt nőt temettek pártával és pártaövvel. Másik kettőbe (62, 186. sír) egy 10 és egy 15 éves leányt szintén pártával és pártaövvel helyeztek a sírba, míg egy sírban (103. sír) kisgyermek csontváza feküdt. 1 0 Véleményünk szerint a pártaövek közé kell sorolnunk az ún. csontos öveket is, mint a mezővárosi ipar készítményeit. K. Németh András legutóbbi tanulmánya meggyőzően bizonyította, hogy a csontos öveknek semmiféle etnikai sajátosságuk nincs, valamint azt is, hogy azokat nagy valószínűséggel több, a csontfeldolgozásra specializálódott műhely készítette, s dobta piacra. A csontos övek feltehetően úgy viszonyultak a fémveretes pártaövekhez, mint a viselet részeként a sírokba került üvegtükrök a bronzból és nemesfémből készült díszkorongokhoz. 6 6 5 5 BÁLINT 1956, 56., 58., 60., 62. 5 6 MÉRI 1954, 142. 5 7 SZABÓ 1970-71, 59-60. 5 KGAÁL 1978, 1 17., 119. 5 9GEREVICH 1943, 113-5., 117-9., 125-6., 130-2., 140. 6 0 PÁLÓCZI HORVÁTH 1984, 125., 130.; PAP 1984, 141. 6 1 MIKLÓS-VÍZI 1999, 217, 253-4. 6 2 FEHÉR 1955, 217-221., XXVI., XXXIX-XL1I. T. 6 3 BÁLINT 1938, 35-5., 37-40., 42., 44., 46. 6 4 HORVÁTH 1970, 165. 6 5 KOVÁCS 1973, 122-134. 6 6 VARGA 2005, 277-304. 23