Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Sárosi Edit: Újabb kutatások a középkori Szentkirály faluban
KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG 1 KUNOK HAGYATÉKA Az úttól délre eső terület Az úttól délre eső részen egy északkelt-délnyugati tájolású, az útra merőleges, a 15-16. század fordulóján épített további épület részlete került elő. Az építmény bejárata az út felé eső északi oldalon lehetett. Belső osztásra utaló nyom a feltárt felületen nem mutatkozott. Előkerült az épülethez tartozó külső járószint, illetve az objektum körül több szabad kemence platnijának átégett maradványa. A ház környékén, illetve ezen belül több nagyméretű, kövekkel teli gödröt tártunk fel, melyek kisméretű, természetes alakú darázskő darabokkal voltak tele. A köveken megmunkálás vagy habarcsmaradvány, égés nyoma nem látszott, inkább valamiféle gazdasági tevékenységhez, alapanyag tároló depóként használhatták őket. Az épülettől keletre 8 méterre, az útra merőleges, az épülettel párhuzamos árok, vagy kerítés nyomát azonosítottuk, mely talán telekhatárként határozható meg, ennek biztos megállapítására a kutatási terület kiterjesztésére lenne szükség. (9. kép) Összefoglalás Az utóbbi négy évben a szentkirályi középkori falu területén folytatott régészeti kutatások lényegében új típusú jelenséget, vagy az eddigi kutatásoktól jelentősen eltérő leletanyagot nem szolgáltattak ugyan, mégis sok részletmegfigyeléssel gazdagították a középkori faluról rendelkezésre álló ismereteket. Az ásatás fontos adalékokkal szolgált a falu 16. századi morfológiáját, elsősorban a középkori főutca, illetve az út két oldalának mikrokörnyezetét illetően. A kutatás egyik fő eredménye, magának a középkori útnak a teljes szélességben történő dokumentálása volt. Az utca rögzülésének időpontjára vonatkozó megfigyelések, a falu belterületének későközépkori fejlődésével kapcsolatos, fontos adatokat szolgáltathatnak. Az úttól északra, egymás szomszédságában feltárt lakóházrészletek további régészeti bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a 16. század közepén egy beltelken, egyidőben több ház is állhatott. 8 Remélhetőleg a közeljövőben megtörténik a feltárás során előkerült jelentős mennyiségű kerámia- és állatcsont anyag részletes vizsgálata is, melyek további gazdagíthatják ismereteinket a település gazdálkodása és anyagi kultúrája tekintetében. 8 PÁLÓCZI HORVÁTH 2006. Irodalom PÁLÓCZI HORVÁTH 1976 PÁLÓCZI HORVÁTH 1992 PÁLÓCZI HORVÁTH 2000 PÁLÓCZI HORVÁTH 2005 PÁLÓCZI HORVÁTH 2006 Pálóczi Horváth András: Lászlófalván 1969-1974-ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4 (1976) 275-303. Pálóczi Horváth András: A középkori falusi lakóház kutatásának új eredményei Szentkirályon. In: Múzeumi kutatások Bács- Kiskun megyében, 1990. (szerk. Sztrinkó István), Kecskemét, 1992. 49-64. Pálóczi Horváth András: Lakóház és telek rekonstrukciója Szentkirályon, egy alföldi késő középkori faluban. I. In: Középkori magyar agrárium. Tudományos ülészszak Ópusztaszeren (szerk.: Bende LíviaLőrinczy Gábor), Ópusztaszer, 2000. 121-149. Pálóczi Horváth András: Az alföldi késő középkori falusi lakóház: vázszerkezetek és falazatok. In: Hagyományok és változás a népi kultúrában. Tanulmányok Dám László tiszteletére. Nyíregyháza, 2005. Pálóczi Horváth András: Az elpusztult középkori falvak morfológiai variációi. Arrabona44/l (2006) 357-390. 236
