Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Selmeczi László: A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága

SELMECZI LÁSZLÓ: A KARCAG-ORGONDASZENTMIKLÓSI KUN SZÁLLÁSTEMETŐ RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY TANULSÁGA négyszögletes övcsat önmagában nem keltezi. Azonban keltezi a félgömb alakú övveret sor, bár eleddig annak sem találtuk párhuzamát hazánk területén.'

4 A félgömb vagy kúpos övvereteknek variánsai azonban megtalálhatók a hazai leletanyagban, mégpedig a kun előkelők emlékanyagában, a csólyosi

0 (4 db kerek, középső részén félgömb alakúra feldomborított, széles karimájú veret) és a kígyóspusztai

3'' (szintén 4 darab — tudniillik ennyi maradt meg közülük — kerek aranylemezből készült övdísz, középső részük szintén félgömb alakúra domborított, széles karimájukon vésett, niellós latin felirat) öv veretei között. A csólyosi öv a 13. század második felében, még 1280-90 előtt, a kígyóspusztai pedig a 13. század harmadik negyedében került a földbe. Azonban öweretünk pontos párhuzamát megtaláljuk Fedorov-Davydov kun sírkataszterében. A félgömb alakú vas övvereteket a Dnyeper alsó folyása mentén (Voronaá-nál) 1907-ben feltárt 10. számú kurgánban találták." 1984-ben a moldvai Balabani mellett feltárt kurgántemető egyik sírjában félgömb alakú vas övvereteket is találtak, amelyek a 18. kurgán 85 cm mélyre ásott, feldúlt és kirabolt 2. sírjából kerültek elő. A sírt közlő Gheorge Posticä és Eugen Sava annak leletanyagát a 13-14. századra, de inkább a 13. századra datálta. ~'

s Mindezek alapján a félgömb alakú vas véretekkel díszített orgondaszentmiklósi övet olyan tárgynak láthatjuk, amely még Cumaniában készülhetett, de már a kunok új hazájában került a földbe. A kun köznép régészeti leletanyagában keleti, bizánci hatást tükröző örökségként tartjuk számon a felhúzott lemezgömbös fülbevalókat, amelyek biztosan köthetők a kunok 13-14. századi archai'

4 A kiskunfélegyházi, 2008. május 22-23.-án megrendezett Kun-kép régészeti konferencián Gallina Zsolt és Varga Sándor régész kollégák arról tájékoztattak, hogy a kiskunhalas-kápolnadombi temető egyik sírjából egy, Károly Róbert érmével keltezett, hasonló vas veretes öv került elő. 3

5 HAMPEL 1893, 366-370.; ÉRI 1956. 147-9.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1969a, 107-134; 1994. 107-9. HATHÁZI 2005, 29-40. 3

6 TÓTH 1933, 11-8.; 1943, 174-184.; ÉRI 1956, 137151.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 110-1.; HATHÁZI 2005, 56-9. 3

7 FEDOROV-DAVYDOV 1966. 259. 3

8 POSTICÄ, SAVA 1996. 63-89. kusabb viseletéhez. Az orgondaszentmiklósi temető 41. erősen megbolygatott sírjából, amelybe egy kisgyermeket temettek el, csupán a koponya és a mellkas felső részének csontjai maradtak meg. Azonban a koponyán félgömbös veretekkel díszített szalagpártát, az állnál két, alján granulátummal díszített, 0,7 cm átmérőjű ezüst fuies gombot, a koponya oldalánál pedig egy nagyméretű, 6,7 cm átmérőjű háromgömbös fülbevalót találtunk. A fülbevalóra felhúzott középső, méretében a legnagyobb gömb plasztikus préselt gömböcskék soraival díszített, Hatházi találó kifejezésével élve „eperszem" alakú. A felhúzott lemezgömbös fülbevalótípus kultúrhistóriáját Hatházi Gábor részletesen elemezte és meggyőzően bizonyította, hogy joggal kötötte ezt az ékszertípust a kunokhoz, s elsősorban az ő eredményeinek hatására a kunság 13-14. századi archaikusabb viseletéhez a kutatás. Az orgondaszentmiklósi temető 41. sírjában talált háromgömbös fülbevalót, pontosabban annak a sírba kerülését az apró félgömbös veretekkel díszített szalagpárta keltezi, amely történhetett akár már a 13. század utolsó évtizedeiben is.

3

9 A szállástemetők 14-15. századi tárgyi anyaga alig-alig hordoz etnikai-kulturális sajátosságokat: a többség helyi piacokra terített gótikus divatcikk, olcsó városi-mezővárosi tömegtermék, ugyanaz a leletkör, amely az egykorú magyar temetőket is jellemzi, noha a kun (és jász) temetők sírmellékletekben összehasonlíthatatlanul gazdagabbak, mint „magyar" megfelelőik.

4

0 A Magyarországra betelepedett kunok anyagi kultúrája a beköltözés másnapjától generális változásoknak volt kitéve. Az orgondaszentmiklósi temető három ismertetett 13. századi tárgya közül is kettő már kárpát-medencei készítmény volt, amelyhez új hazájában jutott tulajdonosa, s csak a vas veretes öv készülhetett még valahol keleten. A beköltöző kunok nem térhettek ki a kereszténység felvétele, a kereszténnyé válás elől. Erre remek példa az orgondaszentmiklósi temető 1. sírja, amelybe egy fiatal férfit temettek el valamikor a 14. század közepén pártaövével (fegyverövével) együtt. A sírba helyezésének a módja, minthogy 3

9 SELMECZI 2006, 45-7. 4

0 HATHÁZI 2005, 103. 21