Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN lomos lelőhely lett felderítve. 1 8 Ezek AkasztóNadrágsziget /Akasztó, Ágasegyháza-Karazsia sziget /Ágasegyháza, Csólyospálos-Farkas Imre földje /Csólyosszállása, Fülöpjakab-Templomrét /Jakabszállása, Gátér-Nagy Téglás (Árpád-kori templom), Harka-Pajorkereszt /Harkaszállása, Páhi (XVII. Csatorna) /Kaskantyúszállása, Kiskunfélegyháza-Alpári út (Árpád-kori templom), Kiskunfélegyháza-Félegyházi tanyák /Kisszállás, Kiskunfélegyháza-Páka /Pákaszállás, Kiskunfélegyháza-Tarjányi kereszt (azonosítatlan), Kiskunmajsa-Kígyóspuszta /Asszonyszállása?, MóricgátReformátus temető IMóricgáttya?, OrgoványPusztatemplom lOrgoványszállása, PálmonostoraLőrinc tanya /Péteri, Petőfiszállás-Ady Endre utca /Ferencszállása, Szank-Kápolnadülő ISzankszállása, Szank-Kápolnáshalom (Árpád-kori templom). Több esetben utalások révén lehetett sejteni lelőhelyeket, esetenként sikerült is leszűkíteni lehetséges helyzetüket, de eredménytelen volt a pontos beazonosítás. Jászszentlászló-Templomhegy, Kunszál lás-Templomdülő, Fülöpjakab-Templomdülő, Kisszállás-Kápolna, Orgovány-Eklézsia sziget olyan régészeti adat nélküli földrajzi nevek, melyek valószínűsítettek a közelben középkori templomos helyeket, de ezek felderítése csak részben nevezhető sikeresnek. Pálmonostora-Pusztapéteri. Petőfiszállás-Szentkút, Soltvadkert, Kiskunmajsa-Ágasegyháza, Bodoglár -Köveshalom, Harkakötöny-Kötöny, BalotaTemplomhegy, Balota-Kőhatár, KiskunmajsaTajó, Kunfehértó-Várhegy, ÁgasegyházaKöncsögszállás kétes vagy töredékes régészeti adatok alapján történő terepbejárási eredményei nem minden esetben igazolták a várakozásokat, ezen lelőhelyek közül néhány esetben azok valamikori létezése is kétségessé vált. Ezeken felül 48. főként későközépkori — néhány Árpád-kori — templomos település helyszínét lehetett a rendelkezésre álló régészeti adatok alapján, viszonylag egyszerűen beazonosítani. 1 8 A leginkább időigényes, bár legtöbb új eredményt a teljesen új. mindennemű régészeti jellegű adat híján — így ismeretlennek minősíthető — földrajzi nevek, okleveles utalások, helytörténeti források, térképészeti utalások alapján behatárolt középkori települések helyszínei adták. A dolgozatban szereplő középkori lelőhelyek adatbázisát tovább növeli azon lelőhelyek száma, melyek nem igényeltek újabb terepbejárásokat, vagy egyértelmű elhelyezkedésük folytán nem látszott szükségesnek helyszíni beazonosításuk. A terepbejárások jelentőségét az is növelte, hogy a helyszíni megfigyelés során olyan összefüggések váltak egyértelművé a már ismert lelőhelyek esetében is, melyek eddig kérdéses helyzetként voltak számon tartva a szakirodalomban. A középkori templomos lelőhelyek felkutatásakor, számtalan egyéb korszak lelőhelyét is sikeresen regisztráltuk. Szabó Kálmán térképmellékletére helyezve jól látszik az előrelépés a Kecskemét környéki középkori lelőhelykataszterben. Az 1970-es években még elveszettnek hitt ásatási helyszíneinek döntő többsége ma már azonosítható, de mellettük jelentős számban lettek ismertek új középkori templomos lelőhelyek is. (1. kép) 1'' Térképészet - térinformatika A középkori település- és úthálózat vizsgálatában az eredmények mennyiségét és minőségét tekintve, egyértelműen a térképészeti anyag nyújtotta a legnagyobb segítséget. A 16-17. századi, korai térképekkel kapcsolatban felmerülő fő probléma, a jellegükből adódó részlethiány és a geodéziai hiányosságaik folytán fellépő nagyfokú pontatlanság. Ezek miatt a 16. századi és az ezekből táplálkozó 17. századi térképek a valódi településszerkezet és úthálózat rekonstruálására alkalmatlanok. Hatházi Gábor véleménye szerint jelentőségük abban rejlik — a témához nem kapcsolódó térképészet-történeti szerepet leszámítva —, hogy maga a térképre felvitel ténye jelezheti az egyes települések korabeli súlyát, így azok láncolata, csoportosulása végeredményben kirajzolhatja a település- és úthálózat fontosabb elemeit is. 2 0 1 9 A terepbejárások során, gyakran a helyi lakosok segítségével beazonosíthatóak voltak Szabó Kálmán ásatási helyszínei. Szinte nem volt olyan. Szabó Kálmán térképe alapján leikeresett helyszín, ahol ne dolgozott volna valaki az egykori ásatásokon a környékbeli tanyákról. 2( 1 HATHÁZI 2004, 12. 179
