Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése

„KUN-KÉP'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK. HAGYATÉKA idejét pedig a 14. század második fele, illetve a 14-15. század fordulója, esetleg a 15. század leg­eleje közé tehetjük. Ez a meglepően rövid időszak azt sugallja, hogy a csatok viselésének szokása tulajdonképpen egy generáción belül lezajlott. 118 Ráadásul ez a folyamat — az európai léptékekhez mérten — rendkívül intenzíven, a Duna-Tisza közötti területre koncentrálva ment végbe. A csatok nyelve, valamint a feliratok szövege is sok tanulsággal szolgál. A „HILF GOT MARIA BEROTH"; „HILF MARIA MIR DU" egyértel­műen az erdélyi szász területek felé mutat." 9 Ez a felirat, illetve különböző szövegváltozatai köszön­nek vissza az erdélyi, elsősorban a Nagyszebenben gyártott harangokról is. 12 0 A „CAZPAR MELCHIOR BALTAZAR" típusú feliratok szin­tén a német nyelvterületen népszerűek — szálai Kölnig vezethetők vissza — de Erdélyben ritkák. Ezzel szemben a szepességi szászok által gyártott harangok és keresztelőmedencék díszítőmotívu­mai, valamint a három királyok feliratának erdélyi párhuzamai alapján biztosnak látszik, hogy ez a felirattípus a Szepes megyei iglói bronzöntő mű­hely hagyományai között tartható számon. 1" 1 Mindezek egyértelműen alátámasztják Hatházi Gábornak azt a felvetését, hogy a csatokat nem külföldi terjesztők illetve kereskedelmi társaságok hozták be a Magyar Királyság területére, hanem itt helyben készültek. 1"" A készítés kapcsán még egy fontos megjegyzést tennék: a feliratos csatok előállítása csak ellenőr­zött keretek között, királyi engedély birtokában képzelhető el. Ezt jól példázza Étienne de Boileau királyi elöljáró által lefektetett, 1260 és 1360 kö­zött többször is megújított testületi szabályzata, mely megtiltotta a párizsi rézművesek számára a feliratos tárgyak — gyűrűk, csatok és különösen pecsétnyomók — készítését. 1 2 ' Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a felirat készítésének lehetősége olyan visszaélésekre adhatott lehetőséget — a 11 8 Az egyforma csatok nagy száma is az idő rövidségét bizonyítja. A felirat megfejtését és főleg a szász nyelvjárás elkülönítését Benkő Eleknek köszönhetem. 12 0 BENKŐ 2002, 82.; I, 43., 54., 275., 296., 318., 377. 12 1 BENKŐ 2002, 160. 12 2 HATHÁZI 2004, 97-99., 102-103. 12 3 KOVÁCS 1973, 80-81. pecsétnyomók hamisításától a hamis pénz veréséig —, hogy ez még ellenőrzött keretek között is csak kevés céhnek lehetett a privilégiuma. 12 4 A közép­kori Erdély legkiemelkedőbb műhelyének számító Nagyszeben azonban ennek a kritériumnak bizto­san megfelelt, hiszen a város keretein belül a 15. század elejétől már pénzverde és kamara is műkö­dött. 1 2" Mindezek után már csak egy fontos kérdés maradt megválaszolatlanul: hogyan és milyen célból került a jászkun hagyatékba ez a tárgytípus, illetve miért kizárólag női sírokban fordul elő? A kunok magyarországi beilleszkedését és keresz­tény hitre térését nem tekinthetjük egy generáció­ról generációra történő folyamatnak, fokozatos asszimilációnak. Az 1239-ben kollektíván felvett keresztség semmilyen hatással sem volt az 1246­ban újra visszatérő kunok életére. Ezt jól példázza, hogy még a király közvetlen szolgálatában álló kun nagyurak is a pusztában, 1 2'' vagy az éppen csak kialakulófélben lévő szállásaik közelében, 1" pogány módon temetkeztek. Tulajdonképpen 1279-ig a központi hatalom részéről nem történik semmi olyan kísérlet, mely a kunok életmódjának a megváltoztatását irányozná elő. Az 1279-es kun törvények világosan mutatják, hogy a kunok egy része még formailag sem volt megkeresztelkedve. A kun törvényeknek van még egy sajátossága: bár a legnagyobb hangsúlyt a keresztény hitre és élet­formára térés kapta, de sehol nem rendelkezik ennek a megtartását biztosító templomépítésről, papokról stb. 12 8 A IV. László megölésével lezáruló vészterhes idők után, a kunok élete a korábbiakhoz képest megintcsak nem változott sokat. Továbbra is ott találjuk őket a király seregében, sőt Károly Róbert trónigényének a sikerét is a kunok támogatásában láthatjuk. 12 9 1 3 28-ban a pápa, a magyar király kérésére utasítja a püspököket, hogy ne rettentsék '" 4 Az ebből felmerülő hiány pótlására jó példák azok a 14. századi lengyelországi „csatok", melyek nagyobb méretű pénzekről levágott feliratból készültek. HEINDEL 1993,221." 12 5 1430-ban a források már név szerint említik a Szebeni kamaragrófot. BENKŐ 2002, 103., 488. j. 12 6 PÁLÓCZI 1996, 30. 12 7 HORVÁTH 2002, 22-24. 12 8 KRISTÓ 1994, 128-139. I2 9GYÖRFFY 1953,262. 162

Next

/
Thumbnails
Contents