Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése
„KUN-KÉP '- A MAGYARORSZÁGI KUNOK . HAGYATÉKA A jobb alkar alatt bronzból öntött kerek, lapos csat, melyen tizenhárom plasztikus, tamgaszerü díszítés található. Méretei: 3,5x0,5x0,15 cm. (4. kép 2.) A csat mellett apró vaskarikákból kovácsolt láncszövet töredékei voltak. Az európai és a Kárpát-medencei csatok közötti különbségek Ha összegezzük a fentebb ismertetett lelőhelyeken talált gótikus feliratos csatokkal kapcsolatos megfigyeléseket, akkor — részben megerősítve és kiegészítve, részben módosítva Hatházi Gábor korábbi eredményeit — több olyan, az európai szokásoktól egyértelműen eltérő szemponttal találkozhatunk, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül: 1) Ez a tárgytípus az európai viseletben kizárólag a felsőruházat összefogására szolgált, használata övcsatként nem ismert. 2) Mind a férfiak, mind a nők egyaránt hordhatták. 3) Divatja viszonylag sokáig, a 13. század közepétől egészen a 15. század elejéig tartott. 4) Az eddig előkerült közel 120 példányból nem ismerünk két teljesen egyformát, vagyis nincsenek egy öntőmintából származó darabok. 5) A döntően latin nyelven íródott szövegek mellett csak néhány középangol és francia, valamint egyetlen egy középfelnémet felirat ismert. Ez különösen annak tudatában érdekes, hogy a csatok többsége éppen német nyelvterületről származik. 6) Európai előfordulása komolyabb leletkoncentráció nélküli, tehát viszonylag egyenletesnek mondható. 7) Az olcsó réz- illetve bronzöntvények, valamint a drágább kivitelű, nemesfémből készült csatok mellett a vezető réteg igényeit is kielégítő, ékkőberakásos példányok jól mutatják, hogy ez a tárgytípus hozzátartozott — az alsó néposztályoktól a felső elitig — a társadalom minden rétegének a viseletéhez. 8) A feliratos csatok igen kevéssé alkalmasak etnikai vagy vallási elkülönülés megállapítására. Ezzel szemben a magyarországi leletek: 6 9 SELMECZI 1992, 25, 89., II. t. 1) Egy kivétellel kizárólag a medencén, vagy annak közelében, tehát az öv valamilyen részeként, tartozékaként kerültek elő. 2) Ahol a váz neme megállapítható volt, ott minden esetben női sírhoz tartozott. 3) Ez a tárgytípus a magyarországi viseletben viszonylag rövid, a 14. század közepétől a 14-15. század fordulójáig volt csak használatban. 4) Különösen fontos, új eredményként hangsúlyoznám, hogy a napjainkig ismertté vált 28 gótikus feliratú csatból 22 darab négy, teljesen azonos típushoz tartozik, vagyis a jelenlegi példányok közel 80%-a nem egyedi készítmény. 5) Hasonló okból emelendő ki, hogy az eddig megfejtett feliratok — az ebben a kérdésben „semlegesnek" mondható Mária-monogramos kivételével — mind német nyelvűek. 6) Az ország középső részén, a legsűrűbb európai előfordulást is sokszorosan meghaladó leletkoncentráció figyelhető meg (4-6 példánnyal szemben 24 darab) 7 0 7) A csatok két aranyozott ezüstcsat kivételével réz-, illetve bronzöntvények, vagyis viselőik a középkori hierarchia azonos fokán, az adott település felső — de valószínűleg nem nemesi — rétegéhez tartozhattak. 8) A vizsgált temetők döntő többsége egyértelműen a kunok illetve a jászok nyugvóhelyeit jelenti, így felmerülhet az a kérdés, vajon nem egy a magyarországi jász-kun hagyatékhoz köthető tárgytípussal állunk-e itt szemben? A gótikus csatok feliratai 7 1 A továbbiakban a feliratok feloldásait tekintem át, nem függetlenül attól, hogy általuk esetenként világosabban körvonalazódhat az előállítói közeg is. A legkönnyebb feladatot a gótikus „M" betűkkel és liliomokkal díszített szöveg értelmezése jelentette, mivel a maiusculák csakis a Mária név monogramos ismétlődését rejthetik. (1. kép, 6-10.) Mind az öt csat esetében 7-7 darab liliom és „M" betű váltakozása alkotja a díszítést. Négy teljesen egyforma, még az öntési hibák is azonosak. Való7 0 Magától értetődően ez csak a területi arányok figyelembe vételével igaz. 1 A feliratok értelmezése és megfejtése elsősorban Benkő Elek, Lővei Pál, Müller József, Orbán Imre és Várady Zoltán nevéhez fűződik. Segítségüket ezúton is szeretném megköszönni. 156
