Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése
„KUN-KÉP '- A MAGYARORSZÁGI KUNOK . HAGYATÉKA díszített pártaöv volt. Az ásató régész nem tartja kizártnak, hogy a csat ennek a sírnak volt a tartozéka. A jelzett temetőrészt Mária és Zsigmond (1382-1437) ezüstdénárjai keltezik." 4. Homoroddaróc-Dráuseni (Románia, Brassó megye, Mariana Dumitrache feltárása) A Homoród mente írott forrásban egyik legkorábban adatolható (II. András 1224. évi kiváltságlevele) szász településén,"' az erdélyi szászok egyik legjelentősebb erődtemplomának területén, 1973 és 1976-1977 között feltártak egy 11-13. századi Árpád-kori, és az ezt megújító, 13-16. századi gótikus, négyzetes szentélyzáródású, egyhajós 2 2 MAGYAR 1989, 119., 125.; 1990, 9. t. Jelen tanulmány a 2005-ben megvédett régészeti szakdolgozatom alapján készült. Ennek megírása során minden, a témához kapcsolódó ismert, de részletekbe menően még nem publikált csatot is igyekeztem felgyűjteni. Ennek kapcsán kerestem meg Magyar Kálmánt is, megírva addigi kutatásaim eredményét, egyúttal segítségét kérve az általa talált csat leletkörülményeinek részletesebb megismerésében. Megdöbbenve és sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy addigi munkám eredményeit Magyar Kálmán 2006-ban megjelent cikkében (MAGYAR 2006, 173-174) saját eredményként interpretálta, ráadásul az esetek többségében igen pontatlanul, kapcsolatunk körülményeit tekintve pedig igen félreérthető módon. A tévedések elkerülése érdekében szükségesnek tartom több momentum helyreigazítását is. Mindenekelőtt; sem én, sem Horváth Ferenc soha nem kért tőle szakvéleményt a kérdéskörben, csupán a leletkörülmények részletadataira voltunk kíváncsiak, mint ahogy Lővei Pál is az én kérésemre foglalkozott a gótikus csatok olvasatával, feloldásával. (Nem a Balatonszabadi, hanem a Perkátai példány kapcsán.) A felirat egyébként „stungz an mier" és nem „stvnz an mier"; olvasata pedig — mint később látni fogjuk — csak egy lehetőség a sok közül. A csatok feliratai középfelnémet és nem ónémet nyelvűek. Pártaövet kizárólag női sírokban találunk, „harcosok" ilyet nem hordanak. A csat csupán a sír betöltéséből került elő, így igen kétséges az évtizedekkel későbbre kelteződő pártaövhöz való tartozása. (Leginkább a pártaöves sír által feldúlt, korábbi temetkezéshez való tartozás valószínűsíthető). A kapcsolódó hivatkozások mögött nem egy esetben teljesen más témakör található. E nem könnyű szívvel leírt helyreigazítás főként annak érdekében született, hogy tartsuk tiszteletben egymás kutatási eredményeit, fáradtságos anyaggyűjtését. Hasonlóan fontos, hogy tudományágunk ne félreértett, pontatlanul továbbadott információkhoz jusson, mely tévutakra viheti használóját. 2 3 ORBÁN 1868, 170-171. templomot. Az ásatás elsősorban a templomok alaprajzának, egymáshoz való viszonyának a kérdéseire irányult, így a temetőknek csak egy kis része, összesen 98 sír került feltárásra. A publikáció szintén a templomokkal foglalkozik, a sírleírásokon kívül mindössze hat lelet rajzát közli.4 15. sír. Gyermek csontváza, kezei kissé behajlítva, a medencére helyezve. Jobb vállánál egy kerek, öntött bronzcsat. (A szerző tévesen medálnak határozta meg.) A csattest gótikus maiuscula felirata a furattól indítva: +STUNGZ+AN+MIER°*°. A csattüske hiányzik. Mérete: 3,5*0,7 cm. ( 1. kép 4.) A betűk alapján a 14. századra keltezhető." 5 5. Ismeretlen magyarországi lelőhely (Lovag Zsuzsa tette közzé) A 19. század végén, magánszemélytől, vásárlás útján került be a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Mind a lelőhely, mind a leletkörülmények ismeretlenek, csak a lelet magyarországi származása biztos. Ltsz.: 1898.78.2. Szabálytalanul öntött szélű, kör alakú bronzcsat. Előlapján gótikus maiuscula körirat, melynek háttere hálómintával díszített. A felirat a furattól indítva: +STUNGZ+AN+MIERo*° (A rosszul látható, kopott betűk miatt a szerző tévesen +MIER *STUNCIRAN (?) olvasatot adott meg). A csattüske hiányzik. Mérete: 3,5x0,7 cm. (1. kép 5.) 14. század első fele. 2" 6. Kecskemét környéke (Bács-Kiskun megye, Szabó Kálmán feltárása) A leltárkönyvben ismeretlen lelőhely szerepel, a szerző publikációjából pedig csak annyi állapítható meg, hogy valamelyik, az általa az 1930-as években feltárt Kecskemét környéki templom körüli temető ásatásáról és a medence tájáról származik ez a lelet. 2 7 Ltsz.: 55.41.619. Öntött kerek bronzcsat. Előlapján egymást váltó, 7-7 db gótikus maiuscula „M" betűk és liliomok futnak körbe. A csattüske hiányzik. A tárgy igen rossz állapotban van, a díszítések többsége sérült vagy kopott. Az utólagosan kialakított furattól srégen szembe, öntési hiba nyoma látható. Felette, a következő 2 4 DUMITRACHE 1979, 155-198. 2 5 DUMITRACHE 1979, 175-176., 9. t., 186-187. 2 6 LOVAG 1999, 91, 231., 238.p. 2 7 SZABÓ 1938. 150
