Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

„KUN-KÉP'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK. HAGYATÉKA csatkarikák is erre az időszakra utalnak.

8

4 A Csingul menti sír hasonló emléke így egy, a 13. század első felére való keltezés lehetőségét sem zárja ki; ebben az esetben azonban a sírban talált profilált csatkeretű öv, e tárgytípus legkorábbra keltezhető emlékének tekinthető. Nem zárható ki azonban az se, hogy a plasztikus díszű és széles csatkarikás darabok csak a század második felében kerültek a sírba. Ez utóbbi lehetőséget látszanak erősíteni a sír textilmaradványaihoz köthető analógiák. E leletkör újabb párhuzamát az 1260-as évekre keltezett egyik samojlovoi kurgántemetkezés kapcsán emelte ki a kutatás.

85 A sír további leletei sem segítenek a pontosabb keltezés megállapításában. Nehézséget jelent az is, hogy a biztosan ismert, mongol támadás előtti kun leletkontextusban soha nem került elő sem hasonló, nyugati készítésű díszöv, sem selyemkaftán, sem albarello, sem füstölő. E tekintetben fontos kapcsolódási pontnak tekinthető a Kárpátmedencében Horvát Ferenc által feltárt csengelei kun temetkezés. A sírt a magyar kutatás egyöntetűen az egyik legkorábbi kun emléknek tartja. A lelet koraisága mellett szól, hogy a temetkezési gyakorlat a steppei szokásrendszer szerint történhetett.

8

6 (27. kép) Az eltemetett gazdagságát jelezte, hogy a halott fegyverzete és a vele eltemetett hátasa a korban nem mindennapi értéket képviselt. A fegyverzet és az arab mén kiemelkedő értékét Horváth Ferenc számításai mellett. Hatházi Gábor újabb vizsgálatai is megerősítették.

87 Hasonló sírok jól ismertek steppei területről is. A Krasznodari régióban Dimitrijevszkaja település mellett előkerült a csengelei temetkezés legközelebbi analógiája is.

8

8 (26. kép) A dimitrijevszkajai temetkezés mellékletadás szempontjából és a temetkezési rítus tekintetében is pontos párhuzama az előbbi leletnek. Közös vonásuk az is, hogy a Csingul menti kurgánhoz hasonló díszöv egyik esetben sem fordult elő, mint ahogy nem volt díszöv a többi dimitrijevszkajai sírban, sem más 8

4 FINGERL1N 1971, 36-39., 47., 447^48.; LIGHTBOWN 1992,313-314. 8

5 IIJBEHOB 2003. 8

6 HORVÁTH 2001. 8

7 HATHÁZI 2005, 38. 8

8 KOHKAPOB 2004. biztosan a mongol támadás előtti időszakra keltezhető kun leletegyüttesben.

8

9 A Kárpátmedencében talált és kunokhoz kötött régiségek közül a legkorábbi ilyen emlék a csólyosi sírhoz kapcsolódik; ezt a temetkezést azonban a mellékletei alapján a kutatók egyöntetűen a 13. század második felére, a század utolsó harmadára keltezik. Profilált csatkeretű övek, amint azt Mark Kramarkovszkij kutatásai bizonyítják: nem voltak ismeretlenek az Aranyhorda területén sem, ezek a krími-, vagy nyugat-európai importcikként számon tartott darabok is egyértelműen a 13. század végére keltezhetőek."

1 A veretes övek sírmellékletben való megjelenése tekintetében is korainak tűnik a Csingul menti kurgán vélt időszaka. Kérdés, hogy ezek alapján mely érvek támasztják alá azt a feltételezést, hogy a sír mégis a 13. század első felére keltezhető? Az emlékeket bemutató tanulmányokból kiderül, hogy a sír gazdagságát a leletközlők, és az 1980-as évek szovjet kutatása egyaránt az Aranyhorda időszak előtti kun fejedelemségek időszakára helyezte. A változatos leletanyag (német ötvöstermék, orosz miseruha, iszlám kerámia, nyugat-európai típusú öv) azonban nem zárja ki más történeti interpretáció lehetőségét sem. A kunok egy jelentős hányada, amint az közismert, helyben maradt, elfogadva a mongol főséget betagozódott az új államszervezetbe, részt vett annak igazgatásában, katonai vállalkozásaiban. Felvetődik tehát annak a lehetősége, hogy a sír nem a mongol támadás előtti időszakra, hanem az azt követő korszakra keltezhető. Az egyes tárgytípusok tág használati ideje alapján, akár egy olyan vezető sírjaként is értékelhető a Csingul folyó melletti temetkezés, aki a katonai hadjáratok során szerezte, vagy azok nyomán kapta a különböző területről származó tárgyakat. Nem zárható ki az sem, hogy a régiségek a különböző irányból érkező kereskedelem emlékei voltak és e kapcsolatok révén kerültek azok a 13. század második felében a terület meghatározó személyéhez, aki ha nem is a független kun politikai egységet képviselte, mint a 13. század elején élt 8

9 nJIETHEBA 1990.; KPABHEHKO 2003.; KOHKAPOB 2004. 9

0 KPAMAPOBCKMÍÍ 1985.; idem 2001, 114-119., 339-340. 124