Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

LANGÓ PÉTER: MEGJEGYZÉSEK A DUMBARTON OAKS BIZÁNCI GYŰJTEMÉNYÉNEK 40.10. LELTÁRI SZÁMÚ LELETEGYÜTTESE KAPCSÁN divatjuk Kelet-Európában is tetten érhető, hatást gyakoroltak a Szentföld anyagi kultúrájára és egyes darabjai a kelet-európai steppére is elkerültek. Arra vonatkozóan, hogy Közép- és Kelet-Európában mikor is használták ezeket az emlékeket, a Kárpát-medencei darabok vizsgálata meghatározó volt." A magyarországi kutatás ugyanis kiemelt figyelmet szentelt ennek az övtípusnak, mivel a középkorban e régió anyagi kultúráját, a kapcsolatrendszeréből adódóan, egyaránt befolyásolták a nyugati és a keleti területek felől érkező hatások."

1 II. Profilait keretű csatokkal felszerelt övek Kárpát-medencei vonatkozásai A Kárpát-medence középkori régiségei közül kiemelkednek ezek az övek, mivel közülük nem egy olyan ötvösremek, amely a korszakról kialakított kulturális kánon részét képezi. A legkorábban a mai Kiskunmajsa határában. Kígyóspusztán került elő ilyen tárgy. (3. kép) Az itt talált övdíszek és a csat készítési helyéről és idejéről számos vélemény született, ezek az elképzelések abban azonosak, hogy e tárgyak a 13. század második felére, a 14. század elejére keltezhetőek.

1

1 Hasonló időszakra helyezte a kutatás az 1903-ban talált csólyosi övet is, amely egy sírlelet melléklete volt. (4. kép) A Csólyospuszta határából előkerült temetkezés kora és kulturális kapcsolatrendszere a további mellékletek alapján jól meghatározható. A fegyvermellékletek és a lószerszámzat elemei egyaránt a 13. század második felére utaltak, míg a temetkezés jellege és egyes tárgyak formai párhuzamai nyomán, a sír a 9 TÓTH 1933.; ÉRI 1956.; KOLBA 1963.; GEREVICH 1971, 64-66.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1972.; HORVÁTH 1974-1975,356.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1982, 95-101. 1

0 Erre vonatkozóan újabban: BEREND 2001. 1

1 A leletek előkerüléséről és azok keltezéséről a korábbi szakirodalom eredményeit is áttekintő összefoglaló jelleggel: HATHÁZI 2005, 56-60.; 152-154. A csattal kapcsolatos szakirodalom kritikai áttekintéséhez még: PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 196.; idem 1982, 97-98. 38.

j.; idem 1994, 162-167. kunokhoz tartozhatott.

1

2 Biztosan kun személy nyugodott a felsőszentkirályi sírban is. E lelőhelyen a fegyvermellékleten kívül, szintén egy profilait csattal felszerelt díszöv került elő.

1- (5. kép) E lelet elemzése kapcsán több alkalommal is összefoglalta Pálóczi Horváth András az öv Kárpát-medencei párhuzamait, minden esetben kitérve e tárgyak szélesebb regionális kontextusára.

1

4 Pálóczi Horváth András áttekintette a csatok Kárpát-medencében előkerült egyszerűbb darabjait is. Elemzésében rámutatott arra, hogy a tárgytípust széles körben használták a korabeli Magyar Királyság területén. A profiléit csatok kevésbé míves változatai egyben azt is jelentik, hogy a tárgytípusnak nem csak a nemesfémből készített gazdagon díszített darabjai voltak kedveltek, hanem — a korabeli divat általános jellegéből adódóan — az olcsóbb készítmények is. Utóbbiak a közemberek viseletének a szerves részét alkothatták. Pálóczi Horváth András részletesen alátámasztotta Éri István korábban tett megállapításait is, utóbbi kutató mutatott rá elsőként arra, hogy az Alföldön előkerült profilált csattal felszerelt 13. századi nemesfém veretes díszövek, kivétel nélkül kun sírok mellékleteiként kerültek elő. De rámutatott arra is, hogy azok idegen elemek voltak a kun műveltségben." A Kárpát-medencei nemesfém darabok értékelése során, számos elképzelés felmerült az övek készítési helyére vonatkozóan. Kezdetben felvetődött annak lehetősége, hogy az öveket eredetileg a Balkánon készíthették és az egyik lehetséges előképnek a 10. századi „bolgár övként" meghatározott belső kapcsolószíjas díszövek tekinthetők, feltételezve, hogy a Kárpát-medencei darabok közül több is hasonló módon, egy belső szíjjal záródott.

1

6 A Felsőszentkirályon előkerült, kettős liliom alakú övveretek számos pár1

2 PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 107-110.; HATHÁZI 2005, 30^10.. 143-148. 1

3 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972

.-idem 1994, 118-122. 1

4 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972.; idein 1982, 95-101.; idem 1994, 162-169. 1

5 ÉRI 1956. 1

6 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972.; idem 1982, 95-101.; BROMBOLIC 1996.; DONCHEVA 2006, 68. 115