Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

„KUN-KÉP

1' A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA veretek két dudoros végén felszerelőtüskékkel, középen a profilált áttörés kialakítása a dudoros végződésekkel azonos síkban történt. (M. C. Ross G jelzet) 6-31. Három dudorral tagolt ezüstveretek', hosszuk 2 cm, legnagyobb szélességük 0,7 cm. A vékony ezüstöntvények alsó és felső dudorának a hátoldalára egy-egy felszerelőtüskét helyeztek. A tüskék egy része hiányzik; letört, a meglévő darabok végét elkalapálták. (M. C. Ross E jelzet) 32-33. Kettős liliom alakú veretek: hosszuk 2,2 cm, a legnagyobb szélességük 1,35 cm. A vékony ezüstöntvények középen kör alakban áttörtek. Az előoldalaik kopottak, pontokban sérültek. Hátoldalakon alul és felül egy-egy felszerelőtüskét forrasztottak, a tüskék végeit elkalapálták. (M. C. Ross F jelzet) 34-70. Vékony pálcika alakú ezüstveretek: hosszuk 2,5 cm, legnagyobb szélességük 0,62 cm. Az öntvényeket középen három gyűrűs tag osztja két félre. A veretek alsó és felső vége kikerekedik, az egy gyűrűs taggal kapcsolódik a pálcika alakú részhez. A kikerekedő végek áttörtek, azok egy részében megmaradtak a felszerelő szegecsek is. A megmaradt szegecsek vége elkalapált. A veretek hátoldala sima, ott sem a gyűrűs díszítés, sem a hengeres kialakítású előoldal nem folytatódik. (M. C. Ross H jelzet) 71-72. Ezüstlemezek-, az egyik hossza 15,5 cm; a másik hossza 14,6 cm; szélességük 2,2 cm. A vékony hátoldal felől préselt (repoussé) lemezeken párducábrázolások láthatók, amiket palmettás keretek választanak el egymástól. Az enyhén deformált, de erősen kopott lemezek végeit levágták, a szegecselések mellett a lemez hosszabb darabon, több helyen megrepedt. A rövidebb darab egyik végét úgy vágták el, hogy a minta is megsérült. A többi végződés kialakítása szabályos, eldolgozott. A lemezek egyik végét három-három, a másik végeket két-két szegeccsel erősítették fel. A lemezek oldalán, valamint a lemezek közepén további szegecsek szolgáltak a tárgyak felerősítésére. A szegecsek egy része hiányzik, csak a lyukak jelzik egykori helyüket. A lemezek hátoldalán a szegecshelyek kialakításakor keletkezett sorját, nem reszelték le. (M. C. Ross C-D jelzetek) A leletegyüttest Marvin C. Ross két övhöz tartozónak vélte anélkül, hogy pontosan meghatározta volna, melyik darabok is tartoznának össze. Valószínűleg a 2-70. leleteket sorolta az egyik, míg az 1. és a 71-72. darabokat a másik övhöz. Az emlékek az alapítók, Robert Wood Blissnek és feleségének, Mildred Barnessnek az adományaként kerültek a gyűjteménybe, így azokat a házaspár valószínűleg valamelyik külföldi állomáshelyén vásárolta meg (Szentpéterváron, Párizsban), esetleg egyik törökországi, vagy görögországi útjuk során került a tulajdonukba/ (2. kép) A tárgyak pontos származási helye, amint azt Marvin C. Ross bizonytalan meghatározása is mutatja, nem ismert, azokat a neves kutató a szakirodalomban talált analógiák alapján tartotta keleti készítménynek és helyezte a 14-15. századra.

6 A rekonstruált két öv összetartozása a rendelkezésre álló adatok alapján azonban kétségesnek tűnik. Az emlékek minden bizonnyal — a 20. század első felében még általánosan ható antikvárius szemléletű — műkereskedelem és műgyűjtés hatására alkottak egy egységet. A profilált csat és a kisméretű veretek összetartozása valószínű, azonban hasonló kapcsolat sokkal bizonytalanabb az állatalakos csat és a két ezüstlemez esetében. Ez utóbbiak formai és ikonográfiái kapcsolatai a 13-14. századra keltezhetőek. Hasonló tárgyak az Aranyhorda uralmi területén fordultak elő, az ábrázolás előképei pedig a korabeli herati műhelykörzet emlékein fedezhetőek fel.

8 A profilált csattal felszerelt övek ma már sokkal jobban kutatott emlékei a középkori anyagi kultúrának, mint ahogy a Dumbarton Oaks gyűjteményét bemutató katalógus első megjelenésekor voltak. Az újabb leletek alapján így több ponton is finomíthatónak tűnik a veretek készítési helyéről és idejéről, Marvin C. Ross által kialakított vélemény. Az ilyen díszövek általános népszerűségnek örvendtek a 13. századi Nyugat-Európában, 5 A gyűjtemény kialakulásáról és a Bliss házaspárnak a Dumbarton Oaks megalapításában nyújtott szerepéről: SUTTON 1984.; CONSTABLE 1984. 6 ROSS et al. 2005, 80. 7 Erre a gyakorlatra MANGO 1984, 39-^0.; MESTERHÁZY 1994. 8 KPAMAPOBCKHÍÍ 2001, 80-108.; MOHAMED 2007, 149. 114