Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Merinu Éva: A hajósi sváb cselédlányok zsidó családokhoz szegődése a XX. század első felében
minden hétvégén fonóbajárt mulatni a bandájával. A Hajóson szolgáló cselédlányok is a zsidó családoknál laktak, de ők minden vasárnap ebéd után hazamehettek szüleikhez másnap reggelig. A legtöbb hajósi lány cselédévei a házasságkötéssel értek véget, körülbelül 20-22 éves korukban. Az 1949-50-ben szolgáló Stadler Ferencné szolgáló éveit viszont a Szakmári Gazdaság létrejötte szakította félbe. Ott dolgozott az egyik rokona, és ő hívta oda dolgozni. Hat lányt kerestek akkor a gazdaságba. A lányok szívesen mentek oda dolgozni, mert Stadler Ferencné elmondása szerint annyit keresett ott egy hét alatt, mint Baján a cselédkedéssel egy hónap alatt, és itt minden héten fizettek. ÖSSZEGZÉS A hajósi sváb cselédlányokat a megélhetési nehézségek sodorták cselédmunka vállalására. A cselédkedés átmeneti foglalkozás volt csupán, amely mintegy felkészítette a lányokat a házasságra, a háztartásvezetésre és a gyereknevelésre. A legtöbb sváb leány cselédévei ugyanis a házasságkötéssel értek véget. A tanulmányomban vizsgált sváb leányok zsidó családokhoz álltak be cselédnek. A zsidó családok iparral, kereskedelemmel foglalkoztak, megfelelő jövedelmük révén lehetőségük adódott házicseléd félfogadására. A lányoknak az otthonuktól eltérő háztartásvezetéssel és vallási közeggel kellett szembesülniük, amely sokszor csodálkozást váltott ki belőlük. Kíváncsian figyelték a zsidók vallásos megnyilvánulásait, és megütköztek a számukra babonásnak tűnő viselkedésükön, amint az „eltréflizett” edényeket eltörték, elásták. Keresztény vallásuk ellenére legtöbben nagyon jól érezték magukat a zsidó családoknál, mert az egész napjukat lekötő munka ellenére megfelelően étkezhettek, mindennap hús is volt az asztalon, az otthoni szegényes étkezéssel szemben, és a zsidó családok megbecsülték őket a jól végzett munkájukért, és emberi módon bántak a hajósi sváb cselédlányokkal. * * * ADATKÖZLŐK Erdős Béláné Keller Júlianna (1925), Geiger Ferencné Ginál Mária (1927), Mendier Ferencné Geiger Mária (1919-2008), Nádai Ferencné Szauter Anna (1914), Ruff Antalné Kohl Regina (1915), Stadler Ferencné Médi néni (1933), Szeitz Ferencné Arnold Jusztina (1919) * * * IRODALOM CSOMA Zsigmond 1995 Másság - tolerancia - munkamegosztás. A kóser élelmiszer-alapanyagok termelése, előállítása során. In: Ethnographia CVI. 1. 85-119. Budapest GYÁN1 Gábor 1983 Család, háztartás és a városi cselédség. Gyorsuló idő sorozat. Budapest 91
