Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)

Fehér Zoltán: A bátyaiak hajnal elé imádkozása és napbanézése

adottaknak is vizet üvegben, amiben aztán megmosdanak azok is.1*Mikor Jézust kísérték halálra, a Genezáreti tóhoz mentek. Ennek emlékére van a folyóvízben való mosdás.14 15 A FÖLKELŐ NAP KÖSZÖNTÉSE, A NAPBANÉZÉS A fölkelő nap köszöntése, a napbanézés a hajnal elé imádkozással ellentétben in­kább kollektív szokás, bár előfordul magános gyakorlata is. Tartalma pedig az Isten iránti hódolat. Bosnyák Sándor gyűjtései alapján megállapította, hogy az ezekhez hasonló szo­kások a napkultusz maradványai, és a magyar népi kultúrában sokfelé megtalálhatók.16 A kisasszonynapi (szept. 8.) napbanézés szokása Mária megpillantásának céljából számos helyen szokásban van. Szanki és keceli katolikusok csakúgy tudnak róla, mint a bátyaiak vagy a zagyvarékasiak.17 Jankovics Marcell szerint a hiedelem a napistent szülő istenanya képzetében gyökeredzik. Mária a „hajnali szép csillag”, „Napot szülő Csillag, szentséges Szűz Mária, kiből az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk támad".18 19 A felkelő Napban megjelenő Boldogasszony, mint azt ugyancsak Jankovics Mar­cell írja, a Jelenések könyvében megidézett Napba öltözött terhes asszonyt, „az Igazság Napjával", Jézussal viselős Szűzanyát testesíti meg.19 A kereszténységben Krisztus szü­letésével új időszámítás kezdődött, de korábban már a zsidók is a Nap és a Hold együtt­állásától számították az új évet. E csillagászati mondanivaló idővel tovább gazdagodott - írja Jankovics -, s a Nap és a Hold kettőse, azt követően, hogy Mária Venus örökébe lépett, a Vénusz bolygóval hármassá bővült. Ami csillagászati értelemben a Nap-Hold- Vénusz együttállást jelent. Más szóval, ha sem este, sem napfölkelte előtt nem látható a Vénusz, tudni lehet, hogy együtt áll a Nappal, „Napba öltözött”. Hogy Kisasszonynapkor mi ennek a jelentősége? A csillaghit szerint a Vénusz a Szűzben „ romlásban ” van, ami ez esetben úgy értendő, hogy sem nem leány, sem nem szabad asszony többé, méhébe fogadta fiát20 Kálmány Lajos valószínűsítette először, hogy a Kisasszony, és Boldogasszony a pogány magyarság istenasszonyai lehettek.21 Boldogasszony az anya, lánya pedig a Kis­asszony. Gondolatmenetét tovább vive feltételezhetjük, hogy hősmeséinkben a királyte­­asszonyok elrablása, föld alá (Alsó világba) vitele nem más, mint az égitestek fogságba vetése.22 A felkelő nap köszöntésében nem a kérés, hanem a hódolat, a magasztalás csendül ki. (Euergetikus ima.) Ám a szegedi javasasszonyok gyógyító imájából, tehát egy más funkciójú (kérő, mágikus) szövegből is23, amikor a Naphoz fordultak, miként erről Ko­14 FEHÉR Zoltán 1975. 946. 15 Uo. 947. 16 BOSNYÁK Sándor 1973. 17 FEHÉR Zoltán 2003. 1., 2004. 1, 2., 1975. 1. PÓCS Éva 1967. 1. Fontos, hogy a csiksomlyói és más pün­kösdi búcsúkban is szokás volt a felkelő napba nézni, ám akkor a Napban a Szentleiket látták. Vö.: BARNA Gábor 1994. 206-207. 18 JANKOVICS Marcell 1997. 243. 19 Uo. Jü u9-21 KÁLMÁNY Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. (1885) DIÓSZEGI Vilmos Bp. 1971. 319- 338. 22 Vő.: JANKOVICS 1997. 243. Boldogasszony és Kisasszony az obi-ugor mitológia földanya-esthajnalcsil­­lag-úrnő kettősében ugyanaz a páros figyelhető meg, mint Déméter (Gabonaanya) és Koré (Gabonaleány) párosában. Kisasszonynap pedig a vetés előkészületének ideje. Vetéskor a mag a földbe (föld alá kerül). 23 A miatyánk is a hódolat szavaival indul, mielőtt kéréseinket terjesztenénk Isten elé. 69

Next

/
Thumbnails
Contents