Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Schő MÁria: Népi egyházi szentelmények a hajósi sváb lakosság körében
KARÁCSONYI SZENTELMÉNYEK A karácsonyi ünnepkör gazdag tárházát nyújtja a népi szentelményeknek. Kezdődik a Luca-búzával (Lutzafrucht), ami azáltal vált szent vagy megszentelt búzává (haeilaga Frucht, gwiehana Frucht), hogy a karácsonyfa alá került. Szentestén levágták a Jézuska szamarának. A kökény- vagy galagonyaág-karácsonyfa (Chrischbum) a sublóton állt háromkirályok napjáig, akkor rázták meg (dr Chrischbum aschittla), vagyis szedték le. A XX. század elején a karácsonyi asztal egyik sarkában egy kis szénacsomó volt, amit középen kenderrel átkötöttek. Karácsony három napja alatt az asztalon maradt. A kendert az állat lábára kötötték, ha megbetegedett. Sok helyütt került az asztalra fonott kalács (Krischkendlakulatscha). Egyesek január 6-ig csipegettek belőle. A morzsát nagymamám mindennap besöpörte egy tányérba, és a három legfőbb névvel (mit die Drai Heckschti Nama)1 a tyúkoknak dobta. Egyébként ételből minél többféle került az asztalra, annál több szerencsét remélt a család. A leghagyományosabbnak a kilencféle1 2 étel fogyasztását tartották. Idősebb aszszonyok a szokást ma is éltetik. A jószágnak éjfél tájt vagy pontban éjfélkor adott kilencféle abrak neve Schrecke, (ami ijesztést, ijesztőt jelent). Az állatokat azért ébresztették föl, hogy a szellemek ne ártsanak nekik, és hogy minden teremtett lélek legyen ébren, amikor a Gyermekjézus 11 és 12 óra között lejön a mennyekből a földre. A tyúkok számára az ijesztésnek szánt kilencféle takarmányba belerakták az ételmaradékot is a szentestéről és karácsony első napjáról. Majd odaadták a tyúkoknak a Jézuskát a Luca-búzával és a mákostésztával, újabban a mákosgubával együtt fft, hogy majd jól tojjanak. A karácsonyi asztal abroszát elrakták, és mikor a jószág megbetegedett, akkor ttt hátrafelé végigsimítottak vele az állaton. A szentestén keletkezett hamut fff a búzára szórták vagy szétszórták a szőlőben. Ugyanezt a cselekményt máskor is elvégezték, ha olyan szent napok voltak, vagy ha kikelt a búza. SZENTELTVÍZ (,WAIHWASSR) A szentelmények közül a katolikus hajósi sváboknál valószínűleg a szenteltvíznek volt a legáltalánosabb a felhasználása a nagy egyházi és családi ünnepeken, az emberi élet fordulóin csakúgy, mint a hétköznapokban. Mi nagyon hittünk a szenteltvízben. Fölkeléskor és lefekvéskor a keresztvetés szenteltvízzel történt, mint a vendégek érzésekor és távozásakor. Az újszülöttet keresztvíz alá tartják. Beteglátogatáskor a szenteltvízzel való meghintéstől kívánták gyógyulását vagy könnyű halálát. A megholtat a szenteltvízzel meghintve küldjük utolsó útjára. A menyasszonyok egyik cipőjébe is hintettek a szülők szenteltvizet fft, így kívántak szerencsét és boldogságot. Az egyház az év folyamán háromszor szentelt vizet. A január 6-i víz neve Kinigwassr, vagyis királyvíz, a húsvétkor szenteké az Oschtrawassr, a húsvéti víz, és a Nepo-1A három legfőbb névvel (mit die Drai Heckschti Nama) jelentése: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A hajósiak általában így használják a szerkezetet: mit die Drai Heckschti Nama Colt Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! vagyis: a három legfőbb névvel Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten. Jele a továbbiakban fft- Ez mindenkor háromszori cselekvést is jelent, például háromszorra dobták az állatok elé a morzsát. 2 A 9-es szám jelentőségét számos hajósi példa bizonyítja. 56
