Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Kocsis Zsuzsanna - Rind Melitta: Gyermektáncoltató. Szemelvények a bácskai gyermekdalok és -játékok kutatásához, valamint oktatásban való alkalmazásához
sére is számos játékot találunk (Adj király katonát), vagy a mozgásigény levezetésére a fogócskákat, futójátékokat.16 Tanítási feltételek Hagyományos körülmények között a játékokat nem tanították. A kisebb gyermekek utánzással, odafigyeléssel sajátították el, belenevelődtek. A mai gyermekek között már nem ennyire természetes a játéktanulás. A nevelők feladata, hogy a cél elérése érdekében ismerjék a játékot, megszervezzék és irányítsák, valamint megteremtsék az együttjátszás feltételeit.17 A gyermekfolklór kultúránként rendkívül változékony. Korcsoportokat, korszakokat ismer, hogyan választja el egymástól a lányokat és fiúkat, hogy milyen a nevelés, lényeges tartalmi különbségek fedezhetők fel.18 A játékok, játékdalok tanításával kapcsolatban tudnunk kell, hogy milyen korú gyerekeknek, milyen játékok valók. Sokat változott a világ és sokat változtak a gyerekek is. Korosztályonként más-más témájú, mozgású, eszközű és szövegű játékok jellemzőek. Régebben pl. a leánykérő játékok valóban az esküvőre, lakodalomra való lelki felkészülést jelentették a lányok számára. Ma azonban mindez érvényét veszti.19 Azok a játékok, amelyek egy-egy mozdulat elsajátítását segítik elő főként a kicsik játékai (ölbeli játékok, guggolós, kifordulós játékok).20 A játékban használt eszközöknek is a gyerekek készségeihez kell alkalmazkodniuk. Fontos a szövegre való figyelés, mely nem köthető életkorhoz. A párválasztó körjátékokhoz énekelt hosszú dallamfuzéreket a kisebbek nem mindig tudják megjegyezni, viszont két-három játékdalból álló füzér már az óvodában is tanítható. Dallammal, játékai együtt fordul elő.21 „Valóságos tárháza, valóságos menedéke a népköltésnek a gyermekvilág maradványa ... Ha szél éri, tördeli a népköltés valamelyik ágát, addig hajlik jobbra-balra, míg erre az ágra borul, a gyermekjáték féle ágra, ebbe aztán beleforr, ezért valóságos menedék.”22 . 16 LÁZÁR Katalin Gyertek, gyertek játszani 2002. 55. A szellemi játékok sokoldalú felhasználásáról, gondolkodásfejlesztő képességéről és fajtáiról, terjedelmi korlátok miatt, jelen tanulmányunkban nem szólunk. 17 BENEDEK Krisztina Cibri, cibri... Galga menti játékfüzések 2005. 14. 18 Magyar Néprajzi Lexikon 1979. 348. 19 LÁZÁR Katalin Gyertek, gyertek játszani 2002. 58. 20 LÁZÁR Katalin Gyertek, gyertek játszani 2002. 58. 21 LÁZÁR Katalin Gyertek, gyertek játszani 2002. 58. KÁLMÁNY Lajos Szeged népe 1881. In: DOBSZAY László: A magyar dal könyve 2007. 17. 22 KÁLMÁNY Lajos Szeged népe 1881. In: DOBSZAY László A magyar dal könyve 2007. 17. 164
