Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Székelnyé Kőrösi Ilona: A cigányság a társadalmi munkamegosztásban
ban. A társadalmi munkamegosztásban, a rendszeres foglalkoztatásban részvevők száma ugyanakkor csökkent. A korábban megindult kedvező folyamatok is megakadtak és újratermelődtek a telepszerű, nyomorúságos lakóhelyek. Az egykori „cs”-lakásokból, sorházakból a hetvenes-nyolcvanas években tömegesen költöztek el azok, akik rendszeres munkát kaptak és ezzel az OTP-hitelek törlesztését is vállalni tudták. Az elhagyott barakkok, szükséglakások azonban a rendszerváltást követően ismét megteltek, többek között Örkényi, orgoványi, sükösdi, jakabszállási családok költöztek be. A 21. század eleji kecskeméti cigányság helyzetéről a beszélgetések, interjúk és egyéb személyes tapasztalatszerzések mellett a Cigány Kulturális és Módszertani Egyesület átfogó háztartásvizsgálata alapján tájékozódhatunk.11 A cigányság ezredforduló körüli létszámáról látszólag könnyen tájékozódhatunk, hiszen 2001-ben népszámlálás volt, a megjelent kötetek korrekt és konkrét adatokat tartalmaznak. Kecskeméten ekkor kisebbséghez tartozónak vallotta magát összesen 899 fő, cigány nemzetiségűnek 859, cigány anyanyelvűnek 189, a kulturális hagyományokhoz kötődőnek 620 fő. 205 személy jelölte meg a cigány nyelvet mint családi, baráti közösségekben használt nyelvet. A kecskeméti cigányság összlétszáma a statisztikában közölteknél valójában lényegesen nagyobb volt: a cigány családok és a kisebbségi önkormányzat vezetői szerint 5-6000 fő, szakértői becslések szerint 3500 körüli.* 12 (Mindez felveti a cigány identitástudat kérdését. Ki a cigány? Kit tartunk cigánynak és ki tartja önmagát cigánynak? Ezekről a kérdésekről e konferenciasorozat keretében már korábban szóltam, ezért most csak visszautalok rá.) A legutóbbi választások alkalmával a cigány választói névjegyzékben Kecskeméten 257 fő regisztráltatta magát, szavazni 58%-uk ment el. Az újonnan megválasztott kisebbségi önkormányzat szerint Kecskemét lakosságának kb. 10%-át teszi ki a cigány népesség. A társadalmi munkamegosztásban való részvételük viszont a korábbinál rosszabb, az országos átlag körül van. A cigány lakosság aránya Kecskeméten hosszú időn keresztül - történelmi távlatokban is - 1,4-2% körül volt. Ezekben az időkben azonban - akár a Koháry grófok lókupeceként, akár a Barnevál baromfíkoppasztójaként - sokkal inkább megvolt a helyük a társadalmi munkamegosztásban, mint jelenleg. A munkanélküliség és létbizonytalanság természetesen nemcsak az ő számukra probléma, de a hétköznapok során, a következmények révén, nem ritkán politikai felhangoktól kísérve, ez kap hangsúlyosabb figyelmet. Mint a társadalom egészére, a cigányságra is érvényes, hogy a hagyományos értékrendek felbomlóban vannak. A társadalmi munkamegosztásból való kimaradás nem csupán gazdasági, anyagi kérdés. A hajdani jellemző foglalkozások apáról -fiúra öröklődtek, a mesterség csínját-bínját a családban, a spontán belenevelődés, munkára szoktatás során sajátították el. A munkanélküliek körében egy idő után elveszik a minta, a munkát végző család modellje, a munkaszervezéssel, időbeosztással, szabályokkal járó mindennapi életmodell, és ez óhatatlanul a környezettel való konfliktushoz is vezet. " A kecskeméti cigányság helyzete az ezredfordulón c. felmérés kutatási beszámolója. Cigány Kulturális és Módszertani Egyesület, Kecskemét. Kecskemét 2002. 12 A KSH adatai szerint egész Bács-Kiskun megyében vallotta magát kisebbséghez tartozónak 6763 fo; kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődőnek 5202. A saját bevallás alapján cigány, romani és beás népességhez soroltak száma összesen 3548. Cigány nemzetiségűnek vallotta magát 6026 lő, cigány anyanyelvűnek 3372 fő. Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok. 6.2. Bács-Kiskun megye I. kötet, Bp. 2002. 60. p. 131
