Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Székelnyé Kőrösi Ilona: A cigányság a társadalmi munkamegosztásban
A két világháború közötti esztendők a magyar társadalom egészén belül a cigányság számára is nehéz időszakot jelentettek. Nem volt könnyű a cigányzenészek helyzete sem, ugyanakkor ők voltak azok, akiket nem a passzív várakozás és tétlenség jellemzett, hanem saját maguk tettek lépéseket helyzetük javítása érdekében. A kecskeméti cigányzenészek 1925-ben létrehozták helyi érdekvédelmi szervezetüket, amellyel egy országos szervezethez és mozgalomhoz csatlakoztak. A Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete belügyminiszteri jóváhagyással alakult meg 1923-ban (147, 173/1923. B. M. VIII. sz. rendelet), ennek helyi, kecskeméti csoportja jött létre két év múlva, harmincöt kecskeméti cigányzenész aktív közreműködésével.* * * * 5 A kezdeményező és szervező Zsákai Laci prímás volt, az egyik legnépszerűbb és legtöbbet foglalkoztatott kecskeméti cigányzenész, egyben az egyik legrégebben letelepedett család tagja. Az 1925-ös esztendőben lezajlott előkészítő munka és a szükséges engedélyek beszerzése után a hivatalos alakuló közgyűlésre 1926. február 16-án került sor a Homok kávéház kis éttermében. Mint korelnök, a központi egyesület választmányának tagja, Dombi István vezette le a közgyűlést, amelynek keretében ismertette a cigány zenészek céljait, nevezetesen: hogy a nem hivatásos zenészek, valamint a külföldről bejövő zenészek Magyarországon való működését megakadályozzák, a magyar cigányzenészek zavartalan működését és a jobb munkaviszonyok elérését, ezzel megélhetésüket, boldogulásukat fokozatosan lehetővé tegyék. A helyi csoport elnökévé Zsákai Lacit választották, a vezetőségbe Bogdán István, Bogácsi Ignác, Bari István, Bogácsi Menyhért és Bogácsi Mihály zenészek kerültek.6 Az egyesület alapszabályai nemcsak a munkához jutás és az érdekvédelem megkönnyítését tartalmazták, hanem az öngondoskodás, önsegélyezés alapelveit is. Az egyszeri felvételi díj és a rendszeres tagdíj összegét baleset és betegség esetén történő anyagi támogatásra, temetési segélyre és egyéb anyagi juttatásokra használták, és tervbe vették egy önkéntes nyugdíjalap létrehozását is. Az egyesület rendes tagja csak 16. életévét betöltött, hivatásos, képzett cigányzenész lehetett.7 A cigányzenészek, különösen az egyesületbe tömörültek a helyi cigánytársadalom legfelső rétegét jelentették, akik mind megélhetésüket, mind szakmai és erkölcsi elismerésüket tekintve a helyi társadalomban megbecsült helyet foglaltak el. Valamennyien kötődtek vendéglátóipari egységekhez, éttermekhez, kávéházakhoz, illetve a helyi társadalom különböző köreihez. Nagyobb családi események, lakodalmak, bálák, és kiemelkedő városi események, jeles vendégek, politikusok fogadásai sem folyhattak le valamelyik nevezetes kőműves, kötélverő, lakatos, madzagkészítő, meszelőkötő, mosás, női kézimunka, orsókészítő, rézműves, rostás, seprőkészítő, szegkovács, tapasztó-és sármunkás, tégla-és cserépégető, teknőcsináló, tollfosztás, üstkészítő és üstfoltozó, vályogvető, faipar, vasipar. Kereskedés: baromfi-és tojás, házaló, edénykereskedő, gyümölcskereskedő, lókereskedő és kupec, madzag és kötéláru, meszelő és ecsetáru, ócskavas, sertés, tollkereskedő és tollszedő, üveg, vas, zöldségkofa, zsibáru, házaló általában. Cigányösszeírás 1895. II. Táblás kimutatások. A részletes kecskeméti felvételi adatlapokat a kecskeméti levéltárban - valószínűleg 1952-ben - sajnálatos módon kiselejtezték. BKMÖL IV. 1504/c. 6304/1897. sz. 5 Gondi Gyula segédprímás, Bari István cimbalmos, Német Ágoston kisbőgős, Farkas Burai István nagybőgős, Oláh János nagybőgős, Tontó Mihály cimbalmos, Babos Dezső prímás, Bogdán Ignác brácsás, Német János cimbalmos, Nyilas István tere prímás, Farkas Károly prímás, Bogácsi Ignác cimbalmos, Bogácsi Menyhért cimbalmos, ifj. Ónodi Mihály prímás, Bogácsi Mihály prímás, Ónodi Ferenc klarinétos, Aradi Farkas Sándor prímás, Suki József cimbalmos, Rácz István prímás, Farkas László prímás, Zsákai László prímás, Kovács Árpád kisbőgős, Erdélyi Antal nagybőgős, Farkas Burai János, Rácz Dénes kisbőgős, Bóbán Antal prímás, Bogácsi ál kontrás, Bóbán János kontrás, Bóbán Mihály nagybőgős, Oláh István brácsás, Fehér László brácsás, Dorogi István kontrás, Károly Gyula kontrás, Bokró István brácsás. BKMÖL IV. 1939. Kecskemét Városi Egyesületek Alapszabályainak gyűjteménye 15. sz. Alapító tagok névsora. 6Uo. Jkv. a MCOE kecskeméti helyi csoportja alakuló közgyűléséről 1926. febr. 16. Az egyesület saját bélyegzőjével ellátva. ’Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete módosított alapszabályai c. füzet, 1923. szept. 14. BKMÖL 1939. Kecskemét Városi Egyesületek Alapszabályainak gyűjteménye Í5. 128
