Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)

Raffai Judit: Hagyomány és divat. A szabadkai nők öltözködési szokásai az 1900-as években

A korabeli fényképek és az adatközlők elbeszélései azt mutatják, hogy a bunyevác népviselet-szokással szinte azonos magyar öltözködési szokások voltak a városban. Azt már tudjuk előző kutatásokból, hogy a városhoz tartozó magyar falvak lakossága is hasonló módon öltözködött mint a bunyevác lakosság. A városi magyarok öltözködési szokása is ehhez volt hasonlatos. A korabeli társadalmi normarendszer határozta megy, hogy ki miben járhatott.

Nagy Varjas Ágnes (apja csizmadia mester, olyan vagyonnal, hogy mind a hét gyermekének házat tudott vásárolni) az 1900-as években ment nőül Csajkás István sertéskereskedőhöz. Lányának visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy anyja, annak ellenére, hogy gazdag ember felesége lett, mégsem esküdhetett fehér ruhában, mert a férje a társadalmi elvárások szerint öltözött, csizmában járt, és csizmás vőlegénynek a menyasszonya csak hagyományos (atlaszselyem sokszoknyás ruha, testhezálló, kötő) esküdhetett.

Hasonló volta sógorasszonyának a helyzete is. Nagy Varjas Mátyás a Magyar Királyi Államvasutaknál dolgozó vonatfék kezelő és Bátori Julianna földműves és kenyérsütő asszony gyermeke 1892-ben házasodtak össze. Bátori Julianna menyasszonyi ruhája bordó virágokkal díszített, szövött mintás fekete atlaszselyemből volt. A szabása megegyezett a bunyevácok által hordott ünnepi ruhák szabásával: testhezálló, több alsószoknya, szoknya, kötő. A Bátori Juliannáról készült későbbi néhány fénykép is mutatja, hogy 1919-ben bekövetkezett haláláig az öltözéke „parasztos” maradt. Bő hosszú szoknyát, kötővel leszorított levest és fején fityulát hordott.

Bátori Julianna húga, Bátori Ágnes néhány évvel később szintén a Magyar Királyi Államvasutak dolgozójához, Czabai Józsefhez ment nőül. Esküvői ruhája hasonló volt, mint testvéréé. Ő a későbbiekben (1930-as évek) már nem hordta ezt a viseletét. Kivetkőzésének pontos idejét nem tudjuk.

A fenti család következő generációja, annak ellenére, hogy vagyonilag és társadalmilag azonos rangú egyénnel házasodott, már nem hordta ezt a Szabadkán parasztosnak nevezett viseletét. A 1910-es években készített fényképeken a ruháik, kiállásuk megegyezik a polgári öltözködés szabályaival.

110