Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Mód László - Simon András: Interetnikus hatások Bácsfeketehegy (Feketics) szőlő- és borkultúrájában
„A németek jobb módúak voltak, mint a magyarok, értettek a szőlőhöz. A sváboknak, mindnek szállása volt, meg bérese, Már úgy indultak, mikor idetelepültek, felépítették készen a házat nekik, így hallottam az öregektü, bele egy lovat, egy kocsit, meg egy tehenet, meg fődet.” - mondta egyik idős helyi szőlősgazda. Keleti Károly statisztikája még a filoxéravész pusztítása előtti állapotot dokumentálja. Az 1895. évi mezőgazdasági kimutatás viszont már jelzi a ténylegesen szőlővel beültetett, valamint a parlag vagy kiirtott (kipusztult) területek nagyságát is. Eszerint a bácsfeketehegyi szőlők csupán egyharmada élő ültetvény (83 kh), kétharmada pedig parlag szőlőterület (162 kh).7 A két világháború közötti időszakban Bácsfeketehegy szőlőterülete 370 kh körül mozgott. Szőlőterület 1873-ban termelt bor Település Birtokosok 1600 fehér vörös siller száma n-öles hold n-szögöl akó Cservenka 98 142 180 451 487 555 Feketehegy 360 212-810 270 540 Kula 467 68 840 450 180-Óbecse 300 107 700--700 Szeghegy 136 124 600 500 100 296 Szenttamás 20 23-50 -100 Temerin 21 20-200-Turia 26 11 1 100--40 Verbász 180 143-180 120-2. táblázat 1873. évi szőlő- és borgazdálkodási községsoros adatok (KELETI Károly/szerk./ 1875. 271-272.) A 19. század második felének gazdálkodási viszonyaira jellemző volt még, hogy a Bácsfeketeheggyel délről szomszédos szenttamási (Srbobran) szerb gazdák földjeit a feketehegyi magyarok dolgozták. Némi változást jelentettek számukra a századforduló utáni esztendők, amikor egy szeghegyi sváb tanító révén idénymunkára többen kijutottak Németországba. Ott voltak tavasztól őszig, a keresetüket hazahozták, házat építettek, földet vásároltak. Egész utcák keletkeztek ily módon a faluban. A megélhetésük biztosítása mellett földet is tudtak vásárolni, amibe szőlőt telepítettek. A szőlő- és borgazdálkodás adta jövedelemnek köszönhetően a település gyors fejlődésnek indult. Bár németországi idénymunkán nem járt, de ebben az időszakban a szőlő- és borgazdálkodásból származó jövedelemből alapozta meg a család boldogulását egyik feketicsi adatközlőnk, Pál Sándor nagyapja: „Öregapám 13 éves korától béreként szolgált egy német gazdánál. A gazda azt mondta, ezt a pénzt ne költsd el semmi másra, hanem ezt a pénzt fektesd be szőlőbe. És legelőször vett 3 kvadrát, 300 négyszögöl szőlőföldet, a szőlőskertben, leginkább itt voltak a szőlők, művelt területek voltak. Akkor azt mondta az a német, tudod mit, ilyen sima vesszőből beültesd, és akkor beültették sima vesszővel. Az a német adott hordót. 17 éves korában ment el katonának az öregapám, és 10 évig és 10 hónapig volt katona. Mire elment katonának, két és fél hold sző-7 A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. Budapest, 1897. 278. 10
