Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Nánási László: Edvi Illés Károly és műve

s mélyreható ítélőképességének felhasználásával azt a jogtudósi munkásságát, melynek eredményeként 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Tudományos tevékenységet pályája kezdetétől folytatott, hiszen már 1867-től részese volt szaklapokban megjelent írásaival a magyar jogirodalom művelésének. A következő évtizedekben számtalan kisebb-nagyobb írása jelent meg a kor gazdag jogtudományi sajtójában: a Magyar Jogtudományi Hetilap, a Magyar Igazságügy, a Büntető Jog Tára, a Jogtudományi Közlöny, A Jog, az Ügyvédek Lapja, a Jogi Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések hasábjain közölt tanulmányai köteteket töltenének meg.

Úttörő jelentőségű, a jogalkalmazást meghatározó munkájává „A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyvek magyarázata" című több kötetes, első ízben 1881- 92-ben megjelent műve vált. Ebben az akkor még új, az 1878:V. törvénycikkel (te.) megalkotott első hazai büntető kódex rendelkezéseit értelmezte és fejtette ki. E hatalmas munkája a következő évtizedekben még két alkalommal (1894, 1909) a jogfejlődés eredményeinek figyelemmel kísérésével, átdolgozva és bővítve kiadásra került. Kortársai e munkájáért, s a magyar jogélet fórumain történt szerepléseiért, bölcs, kiegyensúlyozott műveinek okfejtéseiért tartották nagyra.

Edvi Illés Károly részese volt az élénk jogászi közéletnek: a szaksajtón túl a Magyar Jogászegylet ülései, a kodifikációs tevékenységet szervező Igazságügyi Minisztérium szaktanácskozásai adtak lehetőséget gondolatainak kifejtésére. Hatalmas tudásánál fogva közreműködött az új jogszabályok előkészítésében. Ennek során igazságügyminiszteri felkérésre többször készített a büntető törvénykönyvet módosító vagy újrafogalmazó tervezeteket. Ugyancsak részese volt - a korszak két kiemelkedő jogászának, Balogh Jenőnek és Vargha Ferencnek a társaként - a szintén alapvető fontosságú kódexnek, az 1896:XXXIII. tc-kel létrehozott bűnvádi perrendtartás magyarázata megírásának. E mű először 1898- 1900-ban, majd átdolgozva 1909-10-ben jelent meg, jelentékenyen segítve a jogalkalmazói munkát.

Évekig tagja volt a korszak jogi szakvizsga testületének, a Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottságnak, mint ahogy betöltötte a jo12