Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)
Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból
És csakugyan, már alig volt mód a menekülésre. A zsandárok és betyárok lováról szakadt a tajték, de az előbbiek nem állták ki a versenyt az utóbbiakkal. Ezek mindegyike egy-egy sárkánynak látszott. A futással való menekülésről le kelle mondani a zsandá- roknak. Megkísérelték tehát a végsőt. Hirtelen becsaptak Miskol- czy József tanyájára, hogy elfogadják a döntő harcot üldözőikkel. A betyárok a szomszéd tanya udvarát foglalták el. Hárman leszálltak lovaikról, a kapufélfához kötvén azokat, a vezér és egyik cimborája lóháton maradtak, hogy a tanyabelieket távol tartsák. Nebizdrá Molnár János éppen az udvaron beszélgetett komaasszonyával, mikor az öt lovas berobogott.- Közel ne jöjj, mert mingyárt agyonlőlek! - kiáltott rá az egyik betyár, míg a remegő asszonyra ráparancsolt, hogy tartsa lovát. Ez ijedtében térdre hullott, azután bemenekült a házba komájával. Most megkezdődött az élethalálharc. A zsandárok lóháton a szérűskertben voltak, a betyárok nádkúp és trágyadomb mögé húzódtak. Ketten lövöldöztek, a harmadik töltötte s társainak kezére adta a fegyvert. Mintegy 11 óra lehetett, mikor a kölcsönös tüzelést megkezdették s a nap már delet mutatott, mikor még folyt az elkeseredett harc. A tanyabeliek mindinkább közeledtek a színtér felé, de mindegyik lőtávolságban maradt. Csak Busa Gyémánt Pali és Lajkó Ferke suhancokat tűrték meg a rablók egy közeli kút mellett, honnan a harci játékot nézték. Egyszerre megkondult a tanya harangja. Déli harangszó volt ez a tanyabelieknek, lélekharangja lett Müller zsandárkáplárnak. Egy jól irányzott lövés a nádkúp mögül szíven találta. Mikor lováról lebukott, két társát elfogta a félelem. A zsandár az istállóba, az ulánus egy közeli árok bokrai közé menekült. A három ló pedig gazdátlanul, remegő inakkal állott a szérűskertben. A betyárok most a menekülőkre törtek. Előbb kizavarták a zsandárt az istállóból s az udvaron káplárja mellett agyonlőtték. Azután fölkeresték az ulánust. Néhány lövés ezt is a másvilágra szólította. Mire a harangozás véget ért, három halott volt a Miskolczy tanyáján.- Gazda! szedd össze őket és holmiaikat és vidd haza! 102
