Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

A díszes fejű tűk szinte kötelező tartozékai a korabeli, elsősorban szerbiai, Al-Duna-menti (Ritopek, Tomasevac/Tamáslaka, Dubovac/Dunadombó, Trgoviste, Novo Brdo, Kursumlija, Dobri Dol, Pec) és észak-bácskai (Ada ) kincsleleteknek, és igen gyakoriak a 16-17. századi szerbiai fejdíszeken.

782 Ilyen minőségükben kerülhettek földbe pl. a 18-19. századra datált cvetovaci temetőben is. IV. 1.2.1.3. Vastűk Bár alakjukat az oxidáció erősen torzította, eredeti formájuk olykor még felismerhető. Számuk bizonnyal több a dokumentált eseteknél. BÁCSALMÁSON (II. tábla 1 1-12.)

784 és BÜKKSZÁLLÁSON

785 négy sírból egy-egy darab került elő, KATYMÁRON egyetlen tárgyat sikerült vastünek azonosítani.

786 Ez a tűtípus ismert volt DOMBÓVÁRON is, ahonnan két - több különböző tűt is tartalmazó - sírból négy ill. egy példányt ismerünk.

787 IV. 1.2.2. A tűs viselet Viszonylag gyakori előfordulásuk ellenére a tűk szerepe még nem tisztázott. Rendeltetésüket illetően a katymári feltárást végző régészek sem voltak azonos véleményen. Komáromy József szerint az egyik női sírban olyan párta volt, „ melyet eredetileg a tű tartott össze a fejen. " Zalotay Elemér úgy gondolta, hogy „a rövid, kisfejes ezüst tűk eddig mindig a koponya mellett, a halántékon fordultak elő. Megállapítható, hogy a hajban viselték. Nem lehetnek egyebek, mint a XI-XII. századi S végű halántékgyűrűk leszármazottai. Halántéktűk tehát, ugyanazzal a rendeltetéssel. "

788 E véleménnyel Kőhegyi Mihály vitába szállt: „A tű rendeltetését jelenleg még nehéz megállapítani, annyi azonban kétségtelen, hogy nem hajtű, ahogyan Zalotay Elemér gondolta. A tű feje alig 2-3 mm, ez a hajon átbújna. "

789 Korek József szerint a tűk ,, vagy a haj összetartásában vagy a fejdísz összefogásában játszottak szerepet. "

79() Gaál Attila - az előbbi álláspont ismeretében is - úgy vélte, hogy „a koponya mellett talált l-l 779 Mérai Dóra szakdolgozatában több erdélyi kincsleletet is említ, melyekben díszes fejű tük voltak. MÉRAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm. 780 A ritopeki (SCG) leletben négy gömbösfejü, felső felükön filigrándíszes tű volt, melyek a 15-17. századra jellemzőek. BIRTASEVIC, Marija 1957 55. és 2. kép; A Tomasevac/tamáslakai (SCG) lelet különbözőképp díszített négy tűje „oly idomot képvisel [...], mely hazánkban és a balkáni népek ötvösségében a mai napig él. " KÖVÉR Béla 1897 248-250. és XIII. t.; A Dubovac/dunadombói (SCG) hat tűt a 17-18. századra keltezik. BIRTASEVIC, Marija 1961 43., Kat. Sz.: 18-23., VII. t. 2-3., 4-5., VIII. t. 2-3.; Kisebb az előzőeknél, mindössze 5 cm hosszú a trgovistei (SCG) lelet tűje, melyet és a hozzá hasonlókat (Novo Brdo, Kursumlija, Dobri Dol - SCG) a 15-17. század között használták. MINIC, Dusica 1984 27-28. és I. t. 3.; Nagygömbös tűpár szerepel a crna gorai Hercegnovi Múzeum honlapján is (2005. március 22.); A peci (SCG) lelet három tűje más típust képvisel: nem gömb-, hanem filigránnal, négyzetes üvegberakással díszített, korongos fejű. RADOJKOV1C, Bojana 1968 5-7. kép 781 Az adai lelet, melyet nem családi vagyonnak, hanem egy kereskedő készletének tartok, 20 db különbözőképpen díszített tűt is tartalmaz. Városi Múzeum Senta/Zenta (SCG). Közöletlen.; Az adai boglárpárokhoz teljesen hasonló voltak a nagybányai (RO) ékszerlelet bogiárai, a leletben egy díszes fejű tű is volt. MIHALIK József 1906 117-118., 119. és 1-2., 4. kép 782 BIRTASEVIC, Marija 1961 33.; Még a 19. században is messze földön híres manastiri (MK) ötvösök, akik „az egész Balkán félszigeten a legszebb munkát állítják elő, [...] fülbevalók, kapcsok, csattok, karpereczek, [...] lánczok" mellett tűket is készítettek. STRAUSZ Adolf 1888 311.; Mivel a híradás nem jelzi, hogy milyen jellegű tük voltak, lehettek díszes fejű „rezgő"- vagy akár melltük is, esetleg mindkettő. 783 44. sír: filigrándíszes ezüst rezgőtü-pár a halánték táján. SIMIC, Zoran 1992 31. és 4. kép; 109. sír: két filigrándíszes rezgőtü a koponyánál, kendő felerősítésére szolgált. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 74-75. és talán az 5. kép tűi közül kettő; 161. sír: filigrándíszes rezgőtü. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1998 47.; 163. sír: két lemezes fejű tű és egy filigrándíszes tű. U.ott; 184. sír: filigrándíszes tű a koponyánál. U.ott; 146. sír: két filigrándíszes tű a koponya alatt. U.ott 51.; 227. sír: két filigrándíszes tű. U.ott 54.; 238. sír: két filigrándíszes és egy kis gömbfejü. U.ott 55.; 279. sír: filigrános bronztű feje. U.ott 59. 784 Bácsalmás 68., 388., 456. és 452. sírok. Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993, 2002-2003. KJM RA 99.857; 2002.1115; 2003.1116 785 Bükkszállás 42., 60., 102. és 116. sírok. A 60. sír tűjéről nincs kép, a szöveg szerint „6 cm hosszú gömbös vastü" volt. KOREK József 1994 186-188. és Lt. 8.; H.t. 7. 786 Katymár 53. sír. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 24. és Xl.t. 12. 787 Dombóvár 137. és 234. sírok. GAÁL Attila 1982 147., 156. és VII-VlII.t. 788 Zalotay Elemér ásatási dokumentációja, 1952. KJM RA 69.231 6. old.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 52-53. 789 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960. KJM RA 99.830 3. old.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 53. 790 KOREK József 1994 182-183.; Megjegyzi még, hogy „A tűnek [...] kétféle alkalmazása van. A gombosfejű tűk a kontyot tartják össze. f...J Ezen hajtűk ezüstből és aranyból készültek, gombjába gyöngyöt, saphírt, smaragdot, gyémántot és rubint foglaltak. [...] Másik alkalmazási módja a fejdíszekkel függ össze. Erre a célra a bogláros hajtűk szolgáltak. " U.ott 183. és 16. j.; A kontyos viselethez idézi: RADVANSZKY Béla 1896 264.: „A kontyot kétoldalt két jókora fejű tűvel tűzték fel. " U.ott; A