Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

de a megmaradt fanyomok szerint téglalap alakúak vagy láb felé szűkülő formájúak voltak (2. ábra f, 3. kép).

497 A koporsószegek általában 8-10 cm hosszúak, ritkán ettől jóval nagyobbak vagy valamivel kisebbek. Alakjuk alapján bizonyos típusok biztosan elkülöníthetők. Ebbe a vizsgálatba sok szeg azonban igen rossz megtartása, vagy a publikációk nem kellő minőségű illusztrációi miatt nem vonható be. Észak-Bácskában leggyakrabban a négyzet átmetszetü, fejénél egy vagy gyakrabban két oldalra kalapált változat fordul elő, de használtak középen kerek fejű példányokat is. Általában egyenesek, vasalásnak meghatározható pánt pedig alig fordult elő (XII-XTII. tábla). Úgy gondolom, a koporsószegek részletes vizsgálata, és a rác-vlah temetők környékéről ismert, azonos korú magyar temetőkben talált szegekkel való egybevetése a jövőben elkerülhetetlen. Fontos adatokat szolgáltathatna ugyanis akár a temetők belső kronológiáját, akár az adott területek kereskedelmi kapcsolatait illetően. A BÁCSALMÁSI szegek száma igen változó, 1-14 közötti. Többnyire a sarkoknál fogták össze a ládát, részben alul, részben a kb. 30 cm-rel magasabban levő fedélnél. A koporsószeges sírok több mint harmadánál azonban a térdek, a combcsont vagy a felkarcsont táján, tehát a hosszanti oldalak közepénél is találtunk szegeket. Hasonlóan szegeit koporsók a GYŐRI temetőből is ismertek: „A következő jelenség az oldalt is megjelenő koporsószeg problémája. A 214. és 218. sírnál oldalt is volt koporsószeg, és ezekben csontgomb is előkerült. A két említett síron kívül még további 6 sírban voltak ilyen helyen koporsószegek [...] Az első házalapnál 10 sírnál ugyancsak oldalt is volt koporsószeg. '

498 A KATYMARI temető öt szegeit koporsójából kettőnél szintén voltak szegek a koporsó hosszanti oldalainak közepe táján.

499 Annak eldöntése, hogy a koporsózárás ilyen módja csak a hódoltság kori rác temetőkre jellemző-e, és van-e bármiféle datáló értéke, további kutatásokat igényel.

300 A biztosan szegeit koporsós sírok nagy részében a famaradvány hiánya bizonnyal a koporsókészítéshez használt fa minőségével függ össze. A famaradványok vizsgálata alapján a BÁCSALMÁSI „koporsók faanyagára a kocsányos tölgy (Quercus robur) a jellemző, mely feltehetően a XVI-XVII1. századi ártéri területek, így a Kígyós-ér jellegzetes fafaja volt. "

5 1 Ha a sírban koporsószeg volt, de famaradvány nem, felmerülhet, hogy a ládát nyárfából készítették, mert „csak a nyárfa mállik nyomtalanul széjjel, vagy a kéreg. Viszont kéreg összeszegezésére 10 cm-es szegre szükség nincsen, így nyárfákból összeácsolt koporsóra kell gyanakodnunk",

502 „mely bizonyos hozzáértéssel könnyen munkálható meg, s [...] melyből rövidesen semmi sem marad. " A legalábbis részben analóg szerbiai temetők közül szegeit koporsókra vonatkozó adatokat csak a cvetovaci feltárás publikációjában találtam. Használatuk nem jellemző: a feltárt sírok nem egészen 1%ában volt változó számú (2-8) koporsószeg, ám ezek pontos helyét nem közlik a feldolgozások.

504 III.3.3.2. Ácsolt ládakoporsók Egyes rác-vlah temetők dokumentációi akkor is koporsós temetkezést jeleznek, ha a sírban koporsószeg nem volt, de a váz fölött vagy mellett fanyomok maradtak meg.

503 E sírok azonban nem 4 Feltűnően trapézformájú volt a bácsalmási 173. sír koporsója: h.: 190 cm, sz.: 55. ill. 35 cm, és a 208. sír koporsója: h.: 210 cm, sz.: 65 ill. 35 cm. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1 1 14 498 MITHAY Sándor 1985 196. 499 Katymár 44. sír (Ad.): 4 szeg a sarkaknál ill. a bal combcsontnál; 53. sír (Ad., ,,párta "-maradvány, bronzgomb, bronztű): 14 szeg a sarkaknál ill. a sír hosszanti oldalaival párhuzamosan. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 20-21., 24. és VlII.t. 2. "^

00 Mithay Sándor szerint ,,a gótikus csat, a csontgombok, a kard, az ijjászgyűrű, a XVI. századi érmek, a tarsoly, [...] az oldalsó koporsószeggel ellátott sírok is a temető régibb periódusához tartoztak mind a három szintben. " MITHAY Sándor 1985 196.; Bácsalmáson ezzel szemben a temető hosszanti középtengelye környékén a domb teljes hosszában megtalálhatók, akárcsak az egyéb típusú koporsós temetkezések. 501 HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁSINÉ HARTON Edit 1999 53. 502 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 46-47. 503 WICKER Erika 1990 51. 504 Cvetovac 102. sír: öt db. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 74. (A későbbi publikáció ugyanitt csak két db-ot jelez: U.ők 1998 49.); 217. sír: nyolc db. U.ott 53.; 229. sír: két db. U.ott 54. 505 Katymáron az 51. felnőttsírban „a bal váll mellett kb. 3 cm széles és 23 cm hosszan farostnyomok mutatkoztak, a váz hossztengelyével párhuzamos rostszálakkal. " A 90. felnőtt-, feltehetően női sírban a ,, sírfenéken koporsódeszkától származó barnás por", a 99. felnőttsírban ,, vörös szerves anyag maradványa " volt. A 97. sír (Ad.) gödrében az ásató szerint a „koporsó nyomai végig követhetők, alul 37 cm széles. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 23., 33-35. - A madarasi temető két sírjánál jelzi a dokumentáció, hogy „koporsója végig nyomon követhető" (95. sír) ill. „koporsó nyomai végig követhetők." (99. sír) Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1975. TIM RA, leltározatlan. - Mélykúton a 20. sírban fekvő váz