Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

volt, és ezek a sírok több mint 70%-ban fordultak elő.

1,481 Tény, hogy hasonló karhelyzetek már a középkor korai szakaszában a biztosan nem nyugati kereszténység lakta területen általánosan elterjedtek voltak. Ilyen temetkezések ismertek pl. Románia déli részéből és szerbiai területekről is.

482 E megfigyelések azonban nem magyarázzák a változatos rác-vlah karhelyzetek okát. A KATYMARI temetőt feltáró Zalotay Elemér „a kezeknek a medencébe való hajlítását" a sírok „padkás " kiképzésével, a sírfenék szük voltával hozta kapcsolatba, és úgy gondolta, „ kényszerhelyzet megoldása tehát a kezeknek a medencébe való behajlítása vagy a mellére való begörbítése. "

483 Úgy vélte, „ a szükség hozta magával, hogy a kezeket begörbítsék, úgy helyezzék el, ahogy éppen lehet. f...j Ez azonban további gondolatok forrásává lesz. Kétségtelenné teszi, hogy a halottat nem göngyölték be semmibe, hanem szabadon lógó karokkal gyömöszölték be a szűk verembe. '

AM Zalotay megállapításával ellentétben úgy gondolom, hogy a ritkábban a test mellett nyújtott, gyakrabban a deréktáji karhelyzetek éppen a halottak lepelbe burkolásával függenek össze. Annak, hogy a karok nem szimmetrikusak a derék körül, egyik olykor az öl táján vagy éppen a bordákon található, nem tulajdonítok kultikus jelentőséget: elmozdulásuk lehet a lepelbe tekerés következménye. Bizonyára nem ennyire egyértelmű a vállhoz emelt karok jelentése, melyek szintén gyakran fordulnak elő a középkori balkáni

485 és a hódoltság kori rácok és vlahok temetkezési hagyományaiban. Az ún. orans kéztartással legutóbb foglalkozó Takács Miklós szerint viszont „ e rítuselem - korlátozott elterjedtsége következtében - aligha lehetett alkalmas az ortodox kereszténységhez való tartozás deklaratív jelzésére. "

486 E kérdésben azonban egyelőre - kellő számú és igen jól dokumentált megfigyelés hiánya miatt - nem tudok állást foglalni. IIL3.2. LEPELBE TEKERÉS Arra, hogy a koporsó nélkül eltemetett halottakat a sírba helyezés előtt valamilyen textíliába burkolták, a hódoltság kori rác-vlah temetőkből is vannak adataink. A DOMBÓVÁRI temetőben „a halottak beburkolását összesen négy esetben figyelhettük meg. Bizonyos azonban, hogy a sírok jelentős részénél számolhatunk még hasonló eljárással. Valószínű, hogy az erre a célra szolgált textíliák minden esetben nyom nélkül pusztultak el, mi csupán azt a négy esetet észlelhettük, amikor gyékényből vagy sásszerű anyagból készített lepedőbe burkolták be, vagy ilyennel takarták le a halottat. "

487 A BÁTMONOSTORI feltárások során ugyancsak négy sírnál figyeltek meg az ásatok szerves anyagot a csontok körül: „A váz egész hosszában, a csontokra tapadva gyékényszerű anyag. Ebbe burkolták a vázat. [...] A váz egész hosszában, szorosan a csontokra tapadva, gyékény. f...j A vázat gyékénybe csavarták. [...] Váz egész hosszában gyékénybe csavarva. "

488 BÁCSALMÁSON a halottak lepelbe burkolását elsősorban a csontok helyzete jelzi: részben a szoros becsavarás, részben a szűk padka következtében gyakoriak a felhúzott vállak, a szorosan összezárt lábszár- és lábfejcsontok. Néhány esetben szórványos barnás nyomokat is megfigyeltünk a csontok környékén, de hogy ezek a lepel vagy a padka kibélelésének nyomai-e, egyértelműen nem bizonyítható. 481 SZABÓ János Győző 1983 91. 482 Szerbia területéről pl.: LAMIC-VALOVIC, Nedeljka 1988; MARJANOVIC-VUJOVIC, Gordana 1980-81; TOMIC, Mirjana - SPASIC, Dragana 1998; VALOVIC, Slobodan 1988; Bulgária területéről pl.: BOBCEVA, Ljubka 1978; BOBCEVA, Ljubka 1984; BOTOV, Kiril 1977; MARGOS, Ara 1983; MARGOS, Ara 1986; Románia területéről pl.: CANTACUZINO, Georges 1979; MANUCU-ADAMESTEANU, Gh. 1980; LAZURCA, Elena 1980; UZUM, Ilié 1974.; Elsősorban korábbi példákra hivatkozva a kérdéssel legutóbb Takács Miklós foglalkozott: TAKÁCS Miklós 2005 483 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 48-49. 484 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 49. 106. jegyzet 485 Felemelt karú alakokat gyakran ábrázolnak Bosznia-Hercegovina ún. bogumil sírkövein is: "kerek képű, merev arcú, túl nagy kezüket felemelő férfifigurák. [...] Az erőteljes, túldimenzionált és a visszatérően felemelt kar olyan sejtést kelt bennünk, hogy a felemelt karok mágikus jelentése, az a magasabb hatalmakhoz való fordulás korán felbukkan az őskori ős típusú figuráknál. Igen valószínű, hogy az ünnepélyes karmozdulatnak varázsoló jelentése volt. " BIHAJLI-MERIN, Oto és Lise 1974 153. 486 Takács Miklós előadása „...a halál árnyékának völgyében járok". A középkori templom körüli temetők kutatása (Budapest, 2003. május 13-16.) c. konferencián. Az idézet a konferencia előadásainak rövid ismertetőjéből való.; Előadásának teljes anyaga: TAKÁCS Miklós 2005. 487 GAÁL Attila 1982 165. 488 Bátmonostor 5. sír: Ad.; 6. sír: Inf., 10. sír: Ad. és 12. sír: Ad. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960. TIM RA 82-2001