Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

A rátemetéstől, azaz egy már nem gondozott vagy nem látszó sírba ásástól megkülönböztetem az utántemetést, melyet két egymásba ásott sír azonos iránya, olykor teljesen azonos gödre jellemez, és az a tény, hogy az alsó temetkezés véletlenül bolygatott csontjait összegyűjtötték, és a későbbi sírban újra eltemették. Feltételezhető, hogy a korábbi sírra való ráásás szándékos volt: bizonyára egy közeli családtagot temettek a néhány évvel korábban elhunyt sírjába.

364 A BÁCSALMÁSI temetőben megfigyelt, és utántemetésnek értelmezhető esetekben a sírgödröt többnyire az alatta levő váz szintjéig mélyítették/

65 az elért és kimozdított vázcsontokat pedig újból eltemették. így pl. az egyik korábbi sírban talált váz kimozdult csontjait az új sír betemetésekor a koporsó és a síroldal közé halmozták, és az eredeti helyzetben maradt vázrészekre helyezték a később eltemetett halottat (2. ábra a).

366 Bár a MADARASI sírok vizsgálatát megnehezíti, hogy a kora újkori temető helyenként Árpád-kori temetkezésekre települt, a biztosan 16-17. századi sírok közül legalább három,

367 a MÉLYKÚTI temetőben egy utántemetést

368 lehetett meghatározni. A GYŐRI temetőben „közvetlenül egymás alatt az 54a és 54b sír volt, " a sírleírás szerint ez a „két csontváz egymás alatt feküdt. "

369 Bár az ESZTERGOMI temető ismertetése három sírt „közös sírgödörben nyugvó egyidejű" temetkezésnek határozott meg, a sírleírás szerint az egyiket a másik kettő fölött találták.

370 III.1.4. A TEMETŐK RENDJE Arra, hogy a sírokat sorokba vagy családi csoportokba rendezve ásták-e meg, csak kevés adatunk van. A temetők közül a MONOSTORSZEGIRŐL

371 és a BÜKKSZÁLLÁSIRÓL nem áll rendelkezésünkre térkép, s a publikációk sem tartalmaznak erre vonatkozó adatokat. A BÁTMONOSTORI, utolsó, akinek sírját az óalmási temetődombon ásták meg. WICKER Erika 2002b 233-234., 236.; Azt sajnos nem sikerült kikutatnom, hogy az 1560-as évek elején Halmos faluba költöző balkániak - részleges vagy teljes - elköltözése után, a 17. század elejétől kik maradtak a faluban vagy jöttek ide. Ahogy azt sem, hogy a település újjáalapítását követő közel háromnegyed évszázadban mely lakosok és miért használták a faluban levő templom körüli temető helyett a régi óalmásit. 364 A kaposvári középkori magyar temetőben „ritkán utántemetkezés volt megfigyelhető. A 902. felnőtt sírba utólag temettek gyermeket, ugyanakkor megbolygatták a felnőtt csontvázát". BÁRDOS Edith 1987 9.; Rátemetéskor véletlenül bolygatott korábbi sírokból előkerülő csontok újbóli eltemetésére a győri temetőben is volt példa. A 186/1. „sír megásásakor két sírt bolygattak meg, és a csontokat a sírgödrön kívül a sárga földbe nyomkodták bele. Ezt a müveletet a sír megásása után végezhették el, mert a megbolygatott csontok mellett nem volt fekete földnyom, csak a sárga homok. " MITHAY Sándor 1985 191.; Az utántemetés szokását a délszlávok is ismerhették, legalábbis azon hagyomány alapján, mely szerint „mindhárom nemzetségnél (szerbek, horvátok, sokacok - WE) szokás volt, hogy a sírba aprópénz dobtak. A népi hiedelem szerint, amennyiben a sírban már valaki el van temetve, aki nem tartozik a rokonság közé, a megboldogult ezzel a pénzzel a sírhely megvásárlását bizonyította. " SAROSÁCZ György 2003 89.; Egy mai török falu lakói is számoltak azzal, hogy a sírgödörben már nyugszik valaki: „pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre, többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. " BARTH A Júlia 1996 36. 365 A bácsalmási temetőben nem bolygatta a későbbi sír az alatta levő csontjait: 174. sír (Ad., m: humuszréteg+10, tájolás: 250-70, lelet nélkül) és 241. sír (Ad., m: humuszréteg+45, tájolás: 260-80, lelet nélkül), 177. sír (Ad., m: humuszréteg+10 cm, tájolás: 250-70) és 195. sír (Ad., m: humuszréteg+45, tájolás: 250-60), melyek gödre lényegében azonos volt. A 182. sír (Inf.I., m: humuszréteg+0 cm, tájolás: 250-70) alatt, mintegy a láb felőli rész „folytatásában" feküdt az azonos irányú 209. sír (Ad., m: humuszréteg+30 cm, tájolás: 250-70). A 239. sír (Inf.I., m.: humuszréteg+20-30 cm, tájolás: 230-50) láb felőli végébe ásták a szinte azonos irányú 240. sírt (Iuv., m: humuszréteg+60 cm, tájolás: 230-50). Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993,2001. KJM RA 99.857; 2002.1114 366 Bácsalmás 194. sír: Ad., m: humuszréteg+60 cm, tájolás: 250-70; 166. sír: Ad., m: humuszréteg+50 cm, tájolás: 250-70. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1114 367 Madaras 103. sír (Ad., m: 111 cm, tájolás: 52-20) ásásakor is kiszedték az azonos irányú 102. sír (Ad., m: 88 cm, tájolás: 52-20) vázának koponyáját és felkarcsontjait, „de a 103. sír DK-i sarkába, az eredeti helyhez közel, a 103. sír padkája fölé 57 cm-re letették. " A 104. sírt (Ad., m: 86 cm, tájolás: 54-22) a szinte azonos irányú ,, 105. sír medence fölött elvágta. Vázrészeit a 105. sír ÉK-i sarkába tették vissza egy kupacba a koporsóra. " (105. sír: Ad., m: 128 cm, tájolás: 50-18); „A 68. sír gödrének déli oldalához fektettek több (a 67. sírból származó - WE) hosszúcsontot, medencét. [...] tehát a 68. sír eltemetése után, arra valamennyi földet húzva tették a csontokat. " (67. sír: Ad., többi adata nem ismert, 68. sír: Ad., m: 90 cm, tájolás: 52-20). Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1975. TI M RA 213-2001 368 Mélykút 18. sír (Ad., m: 50 cm, tájolás: 54-22) és 21. sír (Ad., m.: 55 cm, tájolás: 52-20). Sírfolt a sárga földben nem látszott, a vázcsontok eredeti helyükön vannak, ezért a sírok egymáshoz való időbeli viszonya nem állapítható meg. Wicker Erika ásatási dokumentációja, 1991. KJM RA 98.860 ,6t) MITHAY Sándor 1985 186. Rajz hiányában azonban nem dönthető el, hogy rá- vagy utántemetésröl van-e szó. 370 Esztergom 21-23. sírok: két M. Ad. és egy F. Ad. LÁZÁR Sarolta 1999 311-312.; Az összefoglaló részben említett kettős és hármas temetkezéseknél azonban ezekre a sírokra nem tér ki. U.ott 315. 371 Gubitza Kálmán „térrajz"-a az egymás mellett feltárt, de nem közölt elrendezésű tüs-gyöngyös-kaoris síroktól délkeletre „soros sírok "-at jelölt (a rajzon négy kis téglalap van feltüntetve), ezek alapján itt „rendes temető"-t feltételezett. GUBITZA Kálmán 1899 83-84., 103.; E sírok feltárásáról ill. az esetleges leletekről nincs információm.