Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

temetkező CSÁVOLYI balkániak feltehetően abban az elnéptelenedett középkori faluban - vagy annak környékén - laktak, melynek a közeli Temetőhegy őrzi emlékét: „a legmagasabb ponton állott tehát a templom, itt volt a temető is. [...] A falu pedig hosszan, mintegy 300-400 méterre délre és 150200 méterre északra elhúzódik 100-150 méter szélesen. "

333 A késő középkori MELKUTT helyét még nem ismerjük, de bizonyára a kilátói rác-vlah temető közelében lehetett. A CSIKERIAI rácok temetője messzebb, úgy 2 km-re került elő a sebesegyházi középkori templomtól.

334 A mai Zombor határában több középkori lelőhely ismert,

335 néhányuk azonosítása írott forrásokban említett középkori falvakkal tudomásom szerint még nem történt meg.

336 Utóbbiak sorában BÜKKSZALLASRA vagy hasonló nevűre nem akadtam, így egyelőre tisztázatlan, hogy a bukovaci

337 rácok és vlahok mely elnéptelenedett magyar településre költöztek. Ugyanígy bizonytalan a MONOSTORSZEGI balkániak településének neve. Temetőjük a Sziga-szigeten, egy akkor már feledésbe merült Árpád-kori falu templomának környezetében volt, ám kérdéses, melyik közeli középkori falu területén laktak.

338 Gubitza maga is említ a Sziga-szigeten vagy annak közelében egy középkori templom körüli temetőt,

339 a 17. század második felében pedig egy helyi lakos állítólag két templomot és egyéb épületmaradványokat látott a Dunából kiemelkedni, melyeket a folyó a 18. század elejére „elnyelt".

340 A dunántúli hasonló temetők közül a DOMBÓVÁRI „mintegy 350 méteres távolságban van a [...] 'Locus Pagi Békató'-ként jelölt egykori faluhelytől." Az ESZTERGOMI temető Szentkirály falu közelében volt.

342 No.32. 1979 108.; RégFüz. Ser.I. No.33. 1980 90.; RégFüz. Ser.I. No.34. 1981 86.; RégFüz. Ser.I. No.35. 1982 100.; RégFüz. Ser.I. No.35. 1983 90.; RégFüz. Ser.I. No.37. 1984. 101; RégFüz. Ser.I. No.35. 1985 89.; RégFüz. Ser.I. No.39. 1986 79.; RégFüz. Ser.I. No.40. 1987 88. 3j3 „A dombsoron végig középkori település húzódik, itt-ott, különösen a földhát közelében emberi csontokat is találtunk, tégla és kőtörmelékkel együtt. [...] Mintegy 60-80 méteren tudtuk körben követni a kiszántott csontokat. A régi térképek még a XIX. sz. legvégén is Temető hegy néven jelzik a dombot, ma Hadiföldek néven is szokták emlegetni. " Kőhegyi Mihály jelentése, 1963. KJM RA 2000.896 334 Rosta Szabolcs terepbejárása, 2006. KJM RA 2007.1965 335 Egyebek mellett Kukula téglagyár, a Flórián utca és a Paphíd-közeli Klisza területén. KOREK József 1994 200.; A zombori kuszákhoz és gradinákhoz: WICKER Erika 2006d 39-43., 58-63. Zombortól délnyugatra, a mai Bukovac környezetében Engel Pál az utoljára 1522-ben említett Büdi falut, az 1578-ban Szenmiklós-Zadbreznek nevezett, akkor 14 hánés egykori Büdi szentmiklóst, Szentdemeter falut, mely 1578-ban 26 hánés volt, és ekkor Szendimitrenek nevezték, továbbá Morhátszántót, az 1578-ban 16 hánés Dolna Szántovát említi. ENGEL Pál 2000 j37 Bukovac (= fűzfavessző) „erdő és puszta. [...] 1720-ban még Prig.Szt. Iván-hoz tartozott, de a zombori határőr milicia 1728 erőszakkal foglalta el, [...] ezen puszta a város birtokában maradt. " IVÁNYI István I. 1909 48.; Bükkszállásként nem szerepel Iványi helynévtárában. 338 Bodrogmonostor/Monostor az 1578. évi defterben Dőlni Monostorként a zombori náhijeben szerepelt kilenc hánéval. A mai Backi Monostor (SCG) délnyugati részén volt. ENGEL Pál 2000; Iványi István adatai szerint Dőlni Monostoron 1570ben három, 1590-ben kilenc adózó ház volt. IVÁNYI István 1909 II. 53. - Backi Monostor dél-délnyugati határában a következő középkori településekről tudunk: Vízmellékiszáka/Száka, az 1578. évi defterben Viszakova néven már puszta, a mai Backi Monostor déli részén keresendő. ENGEL Pál 2000; Ezzel szemben Iványi István szerint „a török defterek a zombori nahijében még felsorolják Szákovát (hajdan Zaka v. Szaka) 1554-ben 3, 1570-ben 6 és 1590-ben 19 adózó házzal. " IVÁNYI István 1907 IV. 117. - Vízmellékiszentgyörgy/Szentgyörgy a török időkben ugyancsak puszta volt (ENGEL Pál 2000; IVÁNYI István 1909 I. 115-116.), akárcsak Papi, 1570-ben Popovac=Papi és Avató, 1578-ban Vatova. ENGEL Pál 2000; Iványi Avatót nem vette fel a helynévtárába. j39 „8-10 évvel ezelőtt (vagyis az 1890-es évek elején - WE), a mikor még a Duna vagy 4-5 száz méternyivel beljebb folyt, ott, a hol ma a gőzhajók járnak, még egy dombhát emelkedett. E dombon szintén voltak épületmaradványok, s egy nagyobb temető is. A temetőre én is emlékezem. A sírok közül fel is tártam néhányat s azok, valamint a partból előkerült edények a középkorból származóknak bizonyultak. " GUBITZA Kálmán 1902 4.; A lelőhelyet más cikkeiben is ugyanezzel a szöveggel említi, anélkül, annak pontos lelőhelyét megjelölte volna.; A Sziga-szigeti feltárások dombját „a helybeliek közönségesen csak 'Sztára-szela' (Ó-Falu) néven" ismerték. Ennek alapján Gubitza úgy vélte, a „sokacz"-ok előbb itt telepedtek le, és később költöztek a mai Monostorszeg területére. GUBITZA Kálmán 1902 1., 3-4.; Lehet azonban, hogy az itt és a következő jegyzetben említett romok miatt kapta a hely ezt az elnevezést, azaz a monostorszegiek a templommaradvány(ok) alapján is gondolhatták, hogy ott régebben település(ek) volt(ak).; További kutatásokat igényel, hogy mi a kapcsolata Monostorszegnek azzal az Újfalu nevü helységgel, melynek „felső részét Monostorszögnek nevezték, alsó részét pedig Kápolnaszögnek. " IVÁNYI István 1909 II. 156. j40 1717-ben egy 90 esztendős monostorszegi ember egy határperben említette, hogy „a falu mögött elfolyó Dunából 2 templom- és egyéb épületromokat látott kiemelkedni, amit most már mindent a Duna elnyelt. " IVÁNYI István 1909 I. 39-40.; Azt persze nehéz elhinni, hogy a tanú ekkor valóban ilyen idős volt (a túlzóan magas életkor-megjelölés szokásos jellemzője a határpereknek), kétségtelen viszont, hogy a monostorszegi Duna-ágban 1650 táján épület- és toronymaradványok látszottak, melyek később víz alá kerültek. Pontos helyük ismeretlen, ahogy az is, azonosak-e a pálos kolostor és a Gubitza által az előző jegyzetben említett templom maradványaival. WICKER Erika 2008 96. 341 GAÁL Attila 1982 161. 342 LÁZÁR Sarolta 1999 307.