Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
Tataházával szomszédos részén, mert itt, a mai hergyavicai részen a török defteradatok szerint Szentté település volt. 219 Ezért Arokhat falu helyét valahol Jankó és Szentté között feltételezem. Temérdekegyház-Temerdekház-Temerdekhat egykori helyének meghatározása is vitatott. A 15. század közepe előtt két oklevélben szerepel, mindkettőben Hagymásegyház településsel együtt, 20 tehát bizonyosan egymás szomszédságában feküdtek. Egy elmélet szerint - melynek alapja Hagymásegyháznak Halmos-Halmas-Halimas faluval való (téves) azonosítása, - a mai Bácsalmás északészakkeleti részén lehetett. 221 Ha gymásegyház azonban nem Bácsalmás környékén, hanem a mai Csávoly déli részén volt, s nevét egy Hajmás puszta nevü terület is őrizte.' Ebből is következően Temérdekegyháza középkori falut valahol Csávoly környékén kell keresni. 223 Tekintve azt is, hogy az északészaknyugati részt kivéve Csávolytól minden irányban jól behatárolható középkori települések voltak, ésszerűnek - még ha kissé erőszakoknak is - tűnik északi határrésze Nagyhát nevü területének közelében keresni Temérdekhatot. Sehol máshol nem fordul elő a rác Kotochat neve, mely az 1598-as szerződésben Szentté és Toothat után, Arokhat előtt szerepel. Az iratok bizonyos földrajzi logikája alapján ez a Kotochat falu valahol a mai Jánoshalma határában lehetett. Az egyetlen település - nemcsak a környéken, hanem egész Észak-Bácskában -, melynek neve a hangzás alapján kapcsolatba hozható Kotochattal, az egykori Szentkata puszta, 224 melynek emlékét a mai Borota észak-északnyugati, Jánoshalmával határos részén Alsó- és Felsőszentkata határrészek elnevezése őrzi. Keleb és Tovankutt után következik a szerződött falvak sorában az a rejtélyes Bayank, melynek azonosítására eddig csak az ugyancsak helyileg meg nem határozható „Bodrog vmegyei possessio ", Baj kínálkozott. 225 Feltételezésem szerint - s ebben a települések felsorolása is vezetett, a Bayank alak Bajmok nevének elírása lehet. A török defterekben 1578-ban és a következő években csak egy Novi Bajmok, 1590-ben pedig emellett egy Bajmok nevű falu is szerepel, 226 egymáshoz való viszonyuk ma még ismeretlen. Egyikük nevét Bajmok, a másikét bizonnyal az a Bajmak puszta őrzi, mely a mai Svetozar Miletic és Conoplja (SCG) között volt. 227 IL2.5. RÁCOK LAKTA EGYÉB TELEPÜLÉSEK Bizonyos, hogy Észak-Bácska területén sokkal több rácok lakta falu volt azoknál, melyeket a Pálffy-szerződések felsorolnak. A török defterek területünkre vonatkozó adatai azonban ma még közületiének, s így csak néhány egyéb - részben már nem is Észak-Bácskához tartozó - településről tudható, hogy balkáni betelepülők népesítették be őket a 16. század második felében (6-7. táblázat). 228 Egy 1572. évi összeírás szerint „szerb" lakói voltak Tompának és Ludasnak. 229 Tompa hódoltság kori történetéről lényegében ezen kívül semmit nem tudunk, 1578-ban mindenesetre már újra pusztaként tartották nyilván. 230 Az az adat, mely szerint „egy 1778. évi kéziraü térkép itt egy régi falu helyét és régi temetőt is jelez", középkori településre utal, és nem arra, hogy „hihetőleg kis rác telep is 219 ENGEL Pál 2002 220 IVÁNYI István 1907 III. 118. 221 ENGEL Pál 2002 222 SÖVÉNY Mihály 2004 223 Az 1598-as szerződésben „a falvak felsorolása az okirat elején szabályos, keletről nyugat felé halad, és pontosan megfelel földrajzi elhelyezkedésüknek. így egymás után, Jankó (Jánoshalma), Ivánka, Máda, Szentpál, Réma (Rém), Borott (Borota), Temérdekhát, Szentiván. (Az ezt követő felsorolás csak nagyon kis mértékben mutat rendszert, többnyire csak két falu van a valóságban is egymás mellett.) Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a sor minden tagja földrajzilag egymás mellett van, figyelemmel arra is, hogy csak Temérdekhát földrajzi nevét nem ismerjük, elfogadhatjiik, hogy Szent iván, Borota és Rém környékén feküdt, a mai Csávolytól kissé északra. " SÖVÉNY Mihály 2004 224 „Egy régi térkép Jankovác és puszta Zside között tünteti fel. [...] Ezen Szt.-Kata már 1758 körül említtetik mint jankováci puszta. " IVÁNYI István 1909 I. 122.; A mai Strapar (SCG) alatti, a török időkben a bácsi náhijébe tartozó Szent Katalin településsel a nagy távolság miatt nem azonosítható. U.ott. 225 Iványi két, a 15. század első feléből származó okiratot említ, egyikben Baj földrajzi, a másikban személynév. Minden magyarázat nélkül fűzi hozzá, hogy ,, 1598-ban Bajánk rác lakossága Esztergom vidékére költözött. " IVÁNYI István 1907 IV. 8. 226 ENGEL Pál 2002; IVÁNYI István 1907 I. 11. 227 IVÁNYI István 1907 I. 12. 228 Szabadka hódoltság kori történetével jelen disszertációban nem foglalkozom. 229 UNYI Bernárdin é.n. 58. Forrást sajnos nem közöl. 230 ENGEL Pál 2002 Kelebia északkeleti részére teszi, holott Kelebiától észak-északnyugatra van.
