Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

magyarországi betelepülésben. Ez az a pont, ahol a régészet a maga módszereivel segíthetne: nemcsak az egyes etnikumok, de a „kirajzási terület(ek)" meghatározásában is. E népesség kutatása azonban lényegében megállt a mai országhatároknál: nincs tudomásom arról, hogy az egykori Jugoszláviában az 1560 táján Magyarországra költözött „rája népek" és „sátorlakó vándorok" közvetlen elődei ottani hagyatékának publikálására, vagy egyáltalán feltárására sor került volna. Ezért megnevezésükre ma még az általánosabb „rácok-vlahok" vagy „balkániak" megjelölést vagyok kénytelen használni. II.1.3. SZABADOSOK ÉS ADÓFIZETŐK „A rácok [...] telepeiket leginkább mocsarak és vizek mellé helyezték, hogy kényelmesebben és könnyebben halászhassanak; lakóházaikat olyan gyatra anyaggal és mesterséggel építik, hogy amikor nekik vagy vezérüknek kedve szottyan, készek mindjárt szétrombolni és máshova vándorolni. Innen van, hogy az a hely, melyen ma még épületek állnak, holnap már pusztán áll. Sőt, legtöbbnek a lakás­föld alá ásott hely és a gödrök üregei. " 158 Más források is jelzik, hogy a 17. században pl. Mitrovica és Zimony között és a Szerémségben földbe ásott házak, földalatti üregek szolgáltak emberi lakásként. 159 Az azonban, hogy a hódoltság kori rácok hogyan alakították ki észak-bácskai új lakóhelyeiket, egyelő­re nem ismert, hiszen egyetlen településük helyét sem sikerült még megtalálni. Lehet, hogy abba a középkori magyar faluba telepedtek le, melynek nevét is tovább használták. Igaz, temetkezési helyüket 1-2 km-re e falvaktól jelölték ki, s nem folytatták a templom körüli temetőket, 160 de ez még nem zárja ki, hogy beköltözzek a még lakható vagy lakhatóvá tett házakba, állatokat tartsanak a karámokban és istállókban, újra műveljék a kerteket és a földeket. A defterek adótételei alapján ugyanis az új lakosság a letelepedést követően élénk mezőgazdasági tevékenységet folytatott. A betelepíteni szándékozott vidék katonai védelmét ellátó 61 - Arany-Gorni Aranyasra, Gará­ra és Borsóiba költöző - „szabados lovasok", müszellemek 102 (más forrásban 103) 162 családfőjének, ezek 41 nőtlen fiának és testvérének nevét is feljegyezte az 1561. évi defter, de egyelőre csak vezető­jük nevét jelzik a publikációk. A „nevezett haramik parancsnoka" Szelak Niko volt, aki a családos müszellemekből álló tíz tized (bölük) egyikét is vezette. A szigorú katonai szervezetbe tömörült szá­zad teljes adómentességet kapott. 163 Nem ismert, hogy a rendelet eredményeképpen hány „rája" és „sátorlakó vándor", azaz fő­ként pásztorkodással foglalkozó család települt át a 16. század közepe táján a Balkánról Észak­Bácskába. 164 Az 1570 körüli török összeírások azonban már jelzik a letelepedett új lakosokra kirótt adókat. A középkori magyar Halmos (Bácsalmás) faluba települt balkániak az állam által kirendelt birtokosuknak és az államnak is adóztak (5. táblázat). Utóbbi, a dzsizje-adó az 1570-es években ház­tartásonként 61 akcsét jelentett, azaz 1570 körül 793, 1578-ban pedig 1464 akcsét. A birtokost megil­158 MARSIGLI, Luigi Ferdinando: Danubius Pannonoco-Mysicus. Amsterdam, 1727. I. 25. (In: UDVARDY József 2003 20.) 159 „Innen Dobrinczi (Tobrinzi) föld alatti faluba érkeztünk. A föld fölött csupán a háztetők láthatók, a házak azonban mind a földbe vannak ásva, ez rendkívül különös és furcsa látvány. " NEITZSCHITZ, Kristóf 1634 247.; ,,E tartomány (a Szerémség - WE) számos városkáinak lakosai földalatti üregekben laknak. " BROWN, Eduard 1669-1670 337. 160 Ez a dunántúli (GAÁL Attila 1982 180.) és az észak-bácskai (WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002; WICKER Erika 2002a; U.ö 2003; U.ö 2004) temetőkre egyaránt jellemző. 161 „Úgy képzelhetjük el tehát a szerb településrendszer török újjászervezésének megszilárdítását 1459-1578 között, hogy bizonyos számú földműves település közé néhány félkatonai falut helyeztek el. A törökök ezt a telepítési módszerüket Dél­Magyarországon az 1550-es években szintén alkalmazni kezdték. Ilyen módon kerülhetett sor Baja környékének újjátelepíté­sére is. [...] Tehát a falvak nagyobbik része általánosan adózó földműves település volt, s csupán kisebbik részük félkatonai település. " VASS Előd 1989 170. 162 VASS Előd 1989 169. 163 HEGYI Klára 2001 1289.; U.ő 2007 I. 313.; A müszellemek kisázsiai eredetű katonaparaszti szervezet lovasokból álló tagjai. A név jelentése: adók alól felszabadított, szabados, „akkor kapták, amikor már bevett volt az, hogy a parasztok meg­határozott rétegei adómentesség ellenében katonáskodnak. " U.ő 2001 1256.; U.ő 2007 I. 271.; A harami az arab harám (tiltott) szóból származik, „szűkebb értelemben a 'bűn ', a harami pedig 'rabló, bandita'. Oszmán-török közvetítéssel a szó az összes balkáni nyelvben megjelent, a magyarba már délszláv végződéssel, haramiaként vonult be. A 16. században ez a rabló jelentésű harami is jelen volt az oszmán forrásokban, azonban a szó inkább egy hol zsoldért, hol paraszti privilégiumokért szolgáló katonanépességet jelölt. " HEGYI Klára 2001 1271.; „Zombor és Baja között három üres falut müszellem státuszú, teljes adómentességet nyert, és a környék védelmére rendelt katonaparasztok népesítették be, akiknek elöljárója szintén a 'nevezett haramik feje ', azaz itt a harami a müszellem-vlah határvédő szinonimája. " U.ott 164 Vass Előd a betelepítést 1556 utánra teszi. VASS Előd 1989 175.

Next

/
Thumbnails
Contents