Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

detű népességek eltérő nyelvi és vallási kultúrája következményeként feltételezett endogámiát a koponyacsontokon manifesztálódott fejlődési rendellenességek felhalmozódásával a vizsgált temetők közül kettőnél (Bácsalmás-Oalmás, Zombor-Bükkszállás) igazoltuk. "

I02 A tervezett további vizsgálatok remélhetőleg pontosítani fogják e népesség eredetének helyét is, melyet egyes antropológiai kutatások szerint valahol a Balkán-félsziget középső részén kell keresni: „Megtalálható [...] Dombóvár-Békató sajátos dinaroid jellegegyüttese a Balkán félsziget középső részén, egy meglehetősen jól lehatárolható területen, ENy-Görögország, Albánia és a jugoszláviai Crna Gora hegyvidékén. Vizsgált népességünk egykori hazája talán valahol ezen a tájon lehetett. " * A Balkán félsziget középső részéről, elsősorban Szerbia területéről több olyan lelet, leletcsoport ismert, melyek közeli rokonsága a hódoltság kori magyarországi rácok és vlahok emlékanyagával nem kétséges. Egyértelműen hozzájuk köthető, azaz az észak-bácskaiakkal minden tekintetben megegyező lelőhelyekre azonban egyelőre nem találtam a szerbiai szakirodalomban. Az elsősorban a leletanyaggal kapcsolatos vizsgálatba jelenleg három középkori - kora újkori, viszonylag nagy sírszámú, részben közölt temetőt vonhattam be: A Belgrádtól 7 km-re délkeletre fekvő Mirijevo határának egyik dombján 1955 és 1959 között feltárt 160 sír egy nagyobb, a 12. században megkezdett és a 15. század folyamán is használt temető része volt. Templom maradványait nem említi a publikáció. A kronológiai szempontból is jól elkülönülő sírcsoportok közül az egymástól viszonylag távoli, Ny-K-i irányú sírgödrös, változatos karhelyzetű, diadémos, gyöngyös, kaoricsigás, gombos, párizsikapcsos, gyűrűs leletes temetkezések mutatnak párhuzamokat az észak-bácskai rác-vlah leletanyaggal, bár az utóbbira oly jellemző tük Mirijevon hiányzanak. Az al-dunai Drmno közelében fekvő Nad Lúgon 1977-1978 között tárták fel egy, a 15-18. század között használt temető 113 sírját. A Ny-K-i tájolású sírgödrök felében voltak leletek, melyek között nagy számban fordultak elő egyebek mellett lunula alakú fülbevalók, kisgömbös és filigrándíszes tűk, változatos gyöngysorok és gombok. A temetőről megjelent néhány rövid tudósítás más leleteket nem emel ki, s templomot sem jelez.

105 A Belgrádtól délnyugatra, mintegy 60 km-re, Lajkovac közelében fekvő Cvetovac település „Madarsko groblje "-nek, azaz magyar temetőnek nevezett területén 1991-1995 között 301, részben kő-síremlékes temetkezés leletmentésére került sor. A templom nélküli soros temetőt az ásatok szerint a 18. század közepétől mintegy 100 éven át használták, bár egyes leletek talán ennél korábbi keltezést is lehetővé tehetnek. Ide tartozik a nagy számú kisgömbös és filigrándíszes tű, továbbá a gyöngyök, gyűrűk, gombok, ruhadíszek legalábbis egy része. A három publikáció sajnos sok esetben nem közli a leletek sírban való helyét, és a kevés rajzos tábla teljesen hiányzó hivatkozásai miatt a tárgyak azonosítása többnyire lehetetlen. Mindezen fenntartásokkal együtt is a cvetovaci temető nem megkerülhető a hódoltság kori észak-bácskai rácok és vlahok hagyatékának elemzésekor.

106 " Az összegzést az OTKA-pályázat témavezetőjének, Molnár Erikának köszönöm. A metrikus adatokból történő biológiai távolságértékek kiszámításának egyik módszere a klaszteranalízis: az egyes szériák közötti távolságértékek klaszterezésével (csoportképzéssel) a szériák csoportokba rendezhetők, megmutatva a közöttük lévő lehetséges kapcsolatokat. A csoportosítás alapja e vizsgálatok esetében 10 koponyaméret temetőnkénti átlaga volt. 103 ÉRY Kinga 1982 247. 104 BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 Az ékszerek egy részét a lunula alakú fülbevalók feldolgozásával kapcsolatban röviden említi: BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986 229-230.; A temetőt a Szerb Régészeti Társaság 1998. évi konferenciáján Mirjana Tomié ismertette, rövid összegzése: TOMIC, Mirjana - SPASIC, Dragana 1998 106 SIMIC, Zoran 1992; SIMIC, Zoran - BLAGOJEV1C, Mirjana 1995; U.ők 1998; A kétségkívül figyelemreméltó „magyar temető" elnevezés eredetét nem sikerült kikutatnom, erre vonatkozóan nem adnak magyarázatot a publikációk.