Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

Megjegyzés: A lelőhely közelében volt Lak középkori, a hódoltság alatt is lakott település, a bátmonostori uradalom birtoka.

1545 100. NAGYBARACSKA - PISZKULA: Település, templom és temető A Kis Szabó tanyán „évek óta állandóan kerülnek elő csontvázak 'furcsa hosszú koponyával '[...] a tanya mellett több helyen is fehérlenek a kiszántott csontok. [...] Egy tarkócsont darabkán zöld patina foltot találtam, kb. 5 Ft nagyságban. [...] törött cseréppipát is találtam. "

1546 Néhány év múlva a Piszkula határrészen „csontokat, cserepeket szántott ki az eke és fújt ki a szél. [...] egy helyen sűrűn található kő- és téglatörmelék. [...] Első pillanatra ez látszik a falu templomának, de további terepbejárás során megállapítható volt, hogy a falu temetője és nyilván temploma is a domb közepén vannak. Itt azonban kb. 15 évvel ezelőtt akácos erdőt ültettek. Ezzel a temető jó részét tönkre is tették. A felszínen emberi csontok hevernek. A település ettől még mintegy 120 méterre nyúlik D felé. A falut oklevelekkel azonosítani nem sikerült. [...] E területen tehát egy árpádkori - középkori templom és temető van, A falu ÉK-i szélén komolyabb kőház állott. [...] Leletmentésre szükség nincs. "

1547 A Duna-menti magas part peremén „középkori templom körüli temető van, melyet erdőültetéskor jórészt tönkretettek. A homokos domb lejtőjén megtaláltuk a temető árkát. [...] A lelőhely Töttös középkori faluval azonos. " „Négy sírt tártunk fel. Közülük csak a 4.-nek volt egy fél ezüstpénze. A 2-4. sírok egy sorban fekszenek, és az 1. sír új sort jelent,. Elég ritkásan, minden rátemetkezés nélkül jelentkeztek a sírok. A településnek nincs nyoma. [...] Valószínűleg a középkori Töttös faluval azonos a jelenlegi feltárás helye. "

1548 A területről két sír már ismert volt, az egyikben bronzgyürüt találtak.

1549 Megjegyzés: Azonos lehet Baracska-Il/Elbaracska középkori, a hódoltság korban is lakott településsel. NEMESNÁDUDVAR NEMESNÁDUDVAR - FALUSZIGET, ld. HAJÓS - FALUSZIGET 101a NEMESNÁDUDVAR-GARÁB: Település „A Dusnok-Sükösd közötti műúttól nyugatra emelkedik a 93. számú magassági pont, közvetlenül az út mellett. A dombon középkori cseréptöredékek hevernek. Valószínű, hogy a dombon [...] állhatott a templom. " „A domb alig 1-2 méterrel emelkedik a környező szint fölé [...] nagyjából kerek, mintegy 4060 méter átmérőjű [.,.] Emberi csontot nem találtam. Leletmentésre szükség nincs.

1550 Megjegyzés: Közelében voltak Vajashalom, Tám és Szántó középkori, a hódoltság korban már lakatlan települések.

1551 NEMESNÁDUDVAR - KLÖSTERLE, ld. SÜKÖSD - KLÖSTERLE NEMESNÁDUDVAR - KÜLBOGYISZLÓ, SZENTKIRÁLYSZÁLLÁS, ld. NEMESNÁDUDVAR SZENTKIRÁLYSZÁLLÁS 101b NEMESNÁDUDVAR - KISÜLLÉS: Templom Terepbejárás térképe templomot jelez a területen.

1552 Megjegyzés: Közelében voltak Bogyiszló középkori, a hódoltság korban is lakott, továbbá Tám középkori, a hódoltság korban lakatlan települések.

1553 15 ENGEL Pál 2002 16 Sólymos Ede helyszínelése, 1952. TIM RA 234-2001 17 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. TIM RA 235-2001; RégFüz Ser.I. No.15. 1962 88. ,s Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1970. TIM RA 235-2001; 1970. RégFüz. Ser.I. No.24. 1971 89-90. Nemeskéri János ásatási dokumentációja, 1952. TIM RA 234-2001 0 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961, 1963. TIM RA 286-2001; RégFüz. Ser.I. No.15. 1962 85. 11 ENGEL Pál 2002 2 D. Szabó Kálmán terepbejárása, 1994. Leltározatlan.