Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

bolygatlanok, egymástól távolabb fekszenek, az alkarcsontok a deréktájon keresztben ill. a felső vázcsontokon vannak. Jellegzetes leletek: gyöngydíszes fejékek, kisgömbös és gyöngygömbös hajtűk és bronzgombok, általában a jobb oldalon. Koporsószegek nem kerültek elő, néhány sírban famaradvány jó állapotban maradt meg. Néhány sír padkás kiképzésű volt. „A temetkezés a XI. században kezdődött (S végű hajkarikák) és valószínűleg a középkor egész folyamán tartott (Nagy Lajos és Zsigmond pénzei). Felső határa nem állapítható meg egyértelműen, de talán még a török korban is temettek ide. Kutatásunk különösen a temetkezési módokra (padkás sírok, nagyszámú koporsó) nézve nyert értékes adatokat. Okleveleink I. László óta egy Zekeres nevű falvai említenek a környéken, Talán ennek a helyiségnek templom körüli temetőjének egy részét tártuk fel. "

1528 Megjegyzés: A temetkezések egy része Madaras középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta település rác-vlah temetőjével azonos. 88. MADARAS - GÖBÖLYJÁRÁS, JEZER: Templom és temető Zalotay Elemér középkori templomalapokat talált. „Az egyik a Göbölyjárás nevű határrészben, az egykori Jezer-tó partján, a másik a Telecskai oromparton. Mindkettő mellett sírmező is van. "

1529 Megjegyzés: A lelőhely közelében okleveles adatokból csak Madaras középkori, a hódoltság korban rácokvlahok lakta települést ismerjük. 89. MADARAS - HOLLÓ DŰLŐ: Temető „A területen kb. 4-6 emberi váz csontjai vannak szétdobálva. [...] A sírok igen sekélyen, átlagban 30-60 cm mélyen fekszenek. [...JA csontokon nem találtam patinát. [...] az a véleményem alakult ki, hogy e helyen középkori templomkörüli temető van. "

I53

° Megjegyzés A lelőhely közelében okleveles adatokból csak Madaras középkori, a hódoltság korban rácokvlahok lakta települést ismerjük. MADARAS - JEZER, ld. MADARAS - GÖBÖLYJÁRÁS, JEZER MADARAS - KÍGYÓS ÉR KELETI FELE, ld. MADARAS - PAPLAPOS MADARAS - KÍGYÓSÉR, ld. MADARAS - TELECSKAI DOMBOK 90. MADARAS - PAPLAPOS: Templom és temető PAPLAPOS: A területet „paplaposnak hívják [...] és egyszer jöttek a török urak, kivezette őket oda és két vastag fa között kivették a vasládát, hogy mi volt benne, nem tudjuk, de a templom véginél a lapos széliben kell egy kútnak lennie, amely harangok vannak leeresztve kincsekkel együtt. "

1531 „Rengeteg tégla és kőtörmelék van, és szántáskor emberi csontok is kerültek elő. " A leletmentés igazolta, hogy „ e helyen templomkörüli temető terül el. A templomnak Ny-i falát kibontottuk. Itt állhatott a torony is, vagy esetleg a feltárt rész maga volt a torony alapozása. Szokatlan az alapozás mérete, valamint az eddig feltárt alaprajz. Igen komoly középkori templom állhatott itt. " A körülötte levő, legalább kétrétegű temető 12 feltárt sírjának nagyobb része mellékelt nélküli volt. Jellegzetes leletek: harangdarabok, bronz és ezüst pecsétgyűrű, pitykegomb, gyöngy, vascsat, csontnyelű vaskés, koporsóvasalás Az alkarcsontokat többnyire a váz mellett nyújtva, ritkábban az ölben vagy párhuzamosan a deréktájon találták.

1532 KÍGYÓSÉR KELETI FELE: Itt „egészen a mocsárig egy kis dombocska húzódik. A domb kiemelkedő helyén rengeteg tégla és kőtörmelék, elszórva emberi csontok. A törmelék a domb közepe felé 1528 Kőhegyi Mihály jelentése, 1975. RégFüz. Ser.I. No.29. 1976 66. 1529 Zalotay Elemér terepbejárása, 1952. TIM RA 203-2001 1530 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1960. TIM RA 222-2001; RégFüz. Ser.I. No.14. 1961 85. 1531 Ifj. Burányi István levele, 1934. KJM RA 69.300 1532 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960-1961. TIM RA 214-2001, 221-200.; RégFüz. Ser.I. No.14. 1961 85.; RégFüz. Ser.I. No. 15. 1962 88.