Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

Megjegyzés: Timak középkori, esetleg Gara középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel lehet azonos. 50. GARA - TEMPLOM: Temető Vízvezeték ásásakor emberi vázcsontok kerültek elő. „A templomhoz közel találták a csontokat [...]. A temető nem lehet régi, a XVIIl. században nyilván a templom köré temetkeztek, és ezek csontjait, illetve sírjait találták meg most. "

1441 Megjegyzés: A temető datálása kérdéses. A kevés adat alapján bizonytalan, hogy a lelőhely kapcsolatba hozható-e Gara középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel. HAJÓS 51. HAJÓS - FALUSZIGET: Település „Kisebb számban középkori magyar [...] cserepek is előkerültek. [...] A Halasica partján emelkedő, magas, aránylag hosszan elnyúló földhát kitűnően alkalmas volt a településre. "

H42 Megjegyzés: Pókaháza középkori, a 15. század utolsó harmadában már csak igen gyéren lakott településsel lehet azonos. Feltehetően összefügg a 101c Nemesnádudvar-Szentistván lelőhellyel. 52. HAJÓS - HILD, BUSZMEGÁLLÓ: Temető Az állami gazdaság központi majorjának déli oldalán egy bekötőút építése során 1954-ben „csontvázakat találtak az építők, amelyekből azonban jóformán semmi sem maradt meg."

]44i Néhány évvel később az igazgatói lakás új épületénél vízvezeték-árok ásásakor több sírt bolygattak. „Állítólag csak egy helyen volt egymás fölött két temetkezés, a temető mindenütt máshol egysoros volt. Kevés sírmelléklet került felszínre: csak két bronz övcsatról, [...] egy korsó töredékeiről, amelyek időközben elvesztek, és egy koponyáról tettek említést, amelyen köröskörül zöld patinanyomok voltak, ezek minden bizonnyal bronz pártától eredtek. Egy koponyán állítólag hosszú, vágott lyuk volt. [...JA terület közvetlen környékén sem templommaradványra nem találtam, sem pedig településre mutató dombok, vonulatok nem fedezhetők fel. [...] A temetkezés helyén állítólag sehol nem került elő koporsószeg, koporsó, famaradvány. "

1444 Pár év múlva krumplivermeléskor találtak sírokat: „a vermek körül 80-100 cm mély és 60-80 cm széles árkot húztak. Ezekben jelenleg is meg lehet látni a sírok helyét. Egymástól átlag 3 m-re, szabályos sorokban fekszenek ÉNy-DK irányban. Melléklete egyetlen sírnak volt csak: kis vastárgy, erősen oxidálódva, esetleg koporsószeg lehetett. A sírok helyzetéből valamint a mellékletnélküliségre tekintettel az eléggé nagy területen elhúzódó temető későközépkori lehet. Felső határa esetleg a török időkbe is belenyúlik. "

1445 Megjegyzés: Két, egymáshoz közel fekvő, különböző korú temető. Az egyik a mellékletek alapján népvándorlás kori lehet. A másik feltehetően Ild/Eld/Hild/Ilde középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta település közelében levő rác-vlah temetővel azonosítható. 1439 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. KJM RA 99.850 1440 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1961. RégFüz. Ser.I. No. 15. 1961 85.; WICKER Erika 2006d 48-50. 1441 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1963. KJM RA 2000.893 1442 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1962. TIM RA 238-2001; A lelőhely eredeti elnevezése: Nemesnádudvar-Falusziget, de közigazgatásilag Hajóshoz tartozik. 1443 Kiss György helyszínelése, 1954. KJM RA 69.299 1444 Fehér Géza ásatási dokumentációja, 1957 TIM RA 163-2001 ; Rég.Füz. Ser.I. No.10. 1958 56. 1445 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. RégFüz. Ser.I. No. 15. 1962 86-87.; TIM RA 165-2001