Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

abban áll, hogy az előkerült leleteket a hódoltság korban Magyarországra költöző balkáni népességhez, ez esetben a 19-20. század fordulóján is ott élt sokacok elődeihez kötötte a feltáró.

19 1943-ban a szegedi egyetem Embertani Intézetének irányításával került sor Zombor (Sombor, SCG) Bukovac nevű határrészén, az akkor épülő repülőtér helyén a BÜKKSZALLASI temető feltárására, melyen az előkerült emlékanyagot 1944-ben feldolgozó Korek József is részt vett: „A repülőtér építésénél előkerült nagy sírszámú soros temetőből 145 sír adatait rögzítették. A temető bolygatott része legalább 300 sírból állott. [...] egységes leletanyagot tükröz, s nincs nyoma annak, hogy egy középkortól kezdődő folyamatos település sírjai kerültek elő. "

20 Leletanyaguk megegyezik a monostorszegiek egy részével: elsősorban bronztűket, kaoricsigákat, gyöngyöket, fülesgombokat, bronz és vas párizsikapcsokat találtak a sírokban. A szegeit koporsós temetkezések száma elenyésző volt. „Az anyag összetétele - írta Korek József, - elüt a magyarországi hasonló korra keltezett leletanyagtól, és etnikai anyagát szlávnak, bunyevácnak tartom. " A temetőt „a hódoltság korának végére - a XVI. század és XVII. század közepére " datálta, s úgy vélte, hogy „ a temető etnikuma a nagy szerb betelepítési akciókkal" függ össze.

22 Dolgozata halála után, éppen fél évszázaddal a feltárást követően jelent meg. A szerző a még 1944-ben készült tanulmányt „változatlan formában", egy hozzáfűzött „Kiegészítés "-sel adta közre, melyben már utalt az időközben feltárt Dombóvár-békatói temetőre. Elhatárolta magát azonban attól a véleménytől, miszerint a bukováci temető népessége is vlah eredetű lenne: „ Véleményem szerint 1944-ben megfogalmazott álláspontom ma is helytálló és a bükkszállási népességet sokáénak tartom. "

23 Ez azonban ellentmond korábbi bunyevác etnikum-meghatározásának.

24 Az 1970-es évek közepén vált ismertté az a temető, mely a mai napig is meghatározó jelentőségű a hódoltság kori, balkáni eredetű népesség régészeti kutatásában. Gaál Attila 1975-1977 között 259 olyan sírt tárt fel DOMBÓVÁR-Békatón,

25 melyek mind a temetkezési módokban, mind leletanyagukban lényegesen eltértek a korabeli magyar temetkezésektől. A templom nélküli, soros, egyrétegű temetőt a padkás és padmalyos sírforma túlsúlya, a koporsó hiánya

26 és az alkarok helyzetének feltűnő változatossága jellemezte. A temetőből igen sok sima és gyöngyös bronz „gombostű"', vas- és bronz ruhakapocs, fuTesgomb és kaoricsiga került elő, valamint - egyebek mellett - gyűrűk és csizmapatkók is. E leletanyag alapján Gaál Attila a dombóvári temető legközelebbi párhuzamát a két Zombor környéki temetőben találta meg.

27 Mindezek, továbbá két datáló értékű érem

28 és írott források segítségével a szerző megállapította, hogy „a mai Békató-puszta közelében feltárt 259 sír a XVI-XVII. században a Kapós északi oldalán megtelepült iflák, azaz vlah népesség temetője volt, " akik tömegesen tértek át a muzulmán hitre, azaz „Békató XVII. századi lakói nem voltak keresztények. " Még 1949-1950-ben tárta fel Mithay Sándor, de csak 1985-ben közölte azt a temetőt, mely ugyancsak a hódoltság kori délszláv lakosság hagyatékának tekinthető. GYOR-Gabonavásártéren közel 370, jórészt újkori földmunkákkal bolygatott sír került elő, ezeknek azonban csak alig ötödéről vannak információink.

30 A temetőt nemcsak az egyik sírból előkerült, a 16. század közepéről származó négy érem 1 datálja a hódoltság korára, hanem azok a bronztük, fém és csont fülesgombok, párizsikapcsok is, melyek analógiái Bükkszállásról és Dombóvárról is ismertek. A leletanyag egyéb elemei (kard, olvasók, kereszt) ugyanakkor eltéréseket is mutatnak. Ugyanez a kettősség jellemzi a temetkezési szokásokat is: egyfelől a templom hiánya, a viszonylag kevés rátemetés és az igen válto19 GUBITZA Kálmán 1902 3., 7. 20 KOREK József 1994 196-197. 21 KOREK József 1994 197. 22 KOREK József 1994 197.; Ha az 1690 körüli, Csernovics Arzén ipeki pátriárka által vezetett bevándorlást értette ,,a nagy szerb betelepítési akciók"-on, akkor ellentmond saját datálásának (16. század -17. század közepe). 23 KOREK József 1994 181., 197., 198. 24 KOREK József 1994 197.; Mindkét nép a horvátok csoportja. A bunyevácok Hercegovinából költöztek a Bácskába a 17. század végén, a sokacok Dalmácián át, Boszniából jöttek a ferencesek vezetésével, ugyancsak a 17. század vége felé. BÁRTH János 1995 17. 25 GAÁL Attila 1982; Rövidített változata: GAÁL Attila 2002 (A későbbiekben csak az eredeti tanulmányra hivatkozom.) 26 Megfigyelését a szerző bizonnyal arra alapozta, hogy a temetőből vas koporsószeg nem került elő, ez azonban - mint ahogy arra a megfelelő fejezetben utalni fogok, - nem zárja ki az ácsolt koporsó meglétét. 27 A monostorszegi temetőt bácsmonostorszeginek, a bükkszállásit repülőtérinek nevezi. GAÁL Attila 1982 180. 28 Dombóvár 52. sír: Habsburg Rudolf ún. weisspfenningjének korabeli bronz hamisítványa, melynek készítése a 16. század utolsó évtizedére tehető; 256. sír: fél akcse. GAÁL Attila 1982 138., 158., 175. 29 GAÁL Attila 1982 180. 30 A publikáció csupán ,,a jelentősebb sírokat" ismerteti. MITHAY Sándor 1985 186. 31 Győr: 314. sír. MITHAY Sándor 1985 193-194.