Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

Kérdés az is, hogy az egyik BÁCSALMÁSI gyermeksírban talált ovális ill. téglalap alakú üveglap a fej viselet vagy a ruházat díszeihez tartozott-e, esetleg valamilyen amulettként került-e a sírba (X. tábla 5-6).

1188 A KATYMÁRI temető területéről szórványként került elő egy 1 cm átmérőjű, szabályos kör alakú kis üvegkorong, ferde pereme karéjos díszü (X. tábla 7.).

1189 Egyik üvegtárgy sem volt átfúrva, felerősítésük az akcsekorongokhoz hasonlóan talán ragasztással történt. IV.4. LÁBBELIK Néhány korabeli útleírásból tudjuk, hogy a török uralom alatti Balkán félsziget lakossága papucsot, bőrcipőt, bocskort, frengi cipőt viselt,

1190 s bizonnyal hasonló lehetett a Magyarországra költöző rácok-vlahok lábbelije is. Azt, hogy a különböző lábbeliket vasalással láthatták el, a régészeti emlékanyag is igazolja. Három DOMBÓVÁRI sírból kerültek elő vas lábbelipatkók,

1192 melyeket az ásató inkább „rendhagyónak mint általánosnak" tartott, „részben az alacsony esetszám, részben pedig az analóg temetőkből való teljes hiánya miatt. "

1193 Hasonló vasalások azonban a KATYMÁRI és a BÁCSALMÁSI temetőből is ismertek. (XI. tábla 11-12.). A patkóleletes öt sírban egyéb hasonlóság alig fedezhető fel. Igaz, mind a BÁCSALMÁSI, mind a KATYMÁRI középen mélyített férfisír volt, előbbiben a patkópár mellett egy vasdarabot is találtunk.

1194 A három DOMBÓVÁRI sír minden szempontból különbözik egymástól. Az egyik sír padkás, a másik egyenes fenekű, a harmadik viszont padmalyos. Utóbbiba egyéb lelet nélküli férfit (a három kis szeg a patkó része lehet), előbbi kettőbe nőket temettek. Mindkettőjük jobb oldalon fülesgombokkal zárt ruhát viselt. Egyikük fátylát vagy egyéb fej díszét egy kisgömbös bronztűvel rögzítették, a másik azonban 15 gyöngyösfejű és tíz kisgömbös bronztűs fejéket (tekerődző viselet?) hordott.

1195 E patkók hasonlatosak egymáshoz. 7-9 cm átmérőjű, egyik oldalukon nyitott, ovális vaspántok, keskenyedő végeik kissé pödröttek. A némileg keskenyebb, laposabb KATYMÁRI példány kivételével a többi középen kissé megvastagodó, magasabb patkó, melyeket középen és két végükön szegeltek a lábbelire. „A sarkon három karommal odaerősített magas patkó" a szolnoki Tisza-mederből került elő hódoltság kori kerámiákkal, lábbelitalpakkal együtt,

1196 és pl. a boszniai Ilidzből származó Bácsalmás 20. sír: Inf.I., a sírban más lelet nem volt. 1-91. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993. KJM RA 99.857. Mivel a koponya mellől kerültek elő, a fejviseletnél tárgyaltam őket. 1189 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 36. és XIII. t. 17.; A gyűrűk tárgyalásánál felvetettem, hogy esetleg fejesgyürü tartozéka volt. 1190 A temesváriak „lábukon vastag papucsot viselnek. " A szerbiai Nis melletti banjaiak bőrcipöben, a focsaiak, akik „igazhitű, jámbor muzulmán" emberek, bocskorban járnak. A hercegovinai Gablában lakó emberek frengi cipőt hordanak. A budai asszonyokról tudható, hogy „papucsaik és belső lábtakaróik sárgák. " EVLIA, Cselebi 1660-1664 32., 199., 469., 513., 286. 1,91 A vasalás „félkör alakú, íves vasdarab, amelyet csizma, saru vagy bakancs sarkának járófelületére szögeztek három vagy öt helyen. A régebbi vaspatkók 3-4 cm magasak voltak, és formájuk igen hasonlított a Szolnokon kiásott, hódoltság kori török talpakhoz erősített vaspatkókra. A múlt század közepétől [...] bőrből rakták vagy fából faragták a csizmák sarkát, s ezek járófelületét már lapos vaspatkókkal erősítették. " PALÁDI-KOVÁCS Attila - PÓCS Éva - GÁBORJÁN Alice 1981 220.; A középkori muszlim munkások körében „még kevésbé volt szokásban sarkat tenni a papucsokra, mindez a divatfiak és a henyék kiváltsága volt. " MAZAHÉRI, Aly 1989 89. 1192 A dombóvári 26. (női) sír középen, a váz fölött gerenda nyomai maradtak meg, a sírban tíz kisgömbös, 15 gyöngygömbös tű és három gomb utal a viseletre. GAÁL Attila 1982 136., 174. és II. t.; A szintén női 107. sírban hasonló leletek, egy kisgömbös tű és három fülesgomb voltak. U.ott 144., 174. és V. t); A padmalyos kiképzésű 250. férfisírban - akárcsak a bácsalmási 241. sírban - a patkón kívül más lelet nem volt. U.ott 157., 174. és IX. t. 1193 GAÁL Attila 1982 174.; Gaál Attila nem ismerhette az akkor még közöletlen katymári ill. a 20 évvel később előkerült bácsalmási vasalásokat. 1194 Bácsalmás 341. sír. A sírforma leírása: WICKER Erika 2003a 48. és 55.; Katymár 78. sír. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 31., 61., XII. t. 41-42., 10. kép 1-2. 1195 Dombóvár 26. sír: F., Ad., a sírban 25 tű és bronzgombok is voltak. Leírásánál padkát ugyan nem jelez az ásató, de a sírméretek és a rajz alapján feltárásra nem a sírgödör, hanem csak a padka került.; 107. sír: F., Mat., nagyméretű sír, a váz helyzete alapján ácsolt koporsós temetkezés is lehet, kisgömbös bronztű és gombok voltak a sírban.; 250. sír: M., Ad., más melléklete nem volt. GAÁL Attila 1982 136., 144., 157., 10. és 19. kép, IL, V. és IX. t. 1196 GÁBORJÁN Alice 1957 562.