Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

tek el. "

1145 A karikák mellett gyakran párizsikapcsok is zárták a ruházatot.

1146 Ez a fajta, Mithay Sándor szerint a korabeli magyar viselet hatását tükröző öltözék

1147 talán a GYŐRI rácok polgáriasodottabb életmódjával függ össze. Nem lehet véletlen az sem, hogy egyes karika-leletes sírokban párizsikapcsok is előkerültek.

1148 Az ún. magyar vállra ugyanis jellemző, hogy „a fűző zsinór kapcsokba és karikákba járt [...]. Ezekből több pár, öttől egészen húsz párig varratott a váll elejére, és azon kívül még több apró kapocs is szükségeltetett, mint pl. a válltartóra. "

1149 Mindenesetre ez a ruházat eddigi adataim szerint sem a többi dunántúli, sem pedig az észak-bácskai rác-vlah népesség körében nem volt ismert, bár a MONOSTORSZEGEN talált „4 bronzkarika, mely fonallal be voltak vonva" akár ruhazárás része is lehetett.

1150 Ahogy a szerbiai, a 18-19. századra datált cvetovaci temető két sírjában a mellen ill. a deréktájon talált két ill. négy bronzkarika is betölthetett hasonló szerepet.

11M IV.3.4. ÖVEK, CSATOK Övvel összefogott ruházatot a régészeti leletek alapján nehéz rekonstruálni,

1152 hiszen a megmaradó anyagból készült csatok szinte teljesen ismeretlenek a rác-vah temetőkben, akárcsak a legalábbis részben analógnak tekinthető szerbiai emlékanyagban.

113-5 Unikumnak számít az egyik KATYMARI felnőttsírban a derékrész körül megfigyelt kb. 2 cm széles bőrszíj maradvány, de a sírban „csat után megmaradó rozsda vagy színeződés nem volt. "

1154 Ugyanitt az egyik gyermeksírban kis „vasgömböcskék" nemcsak a medencerészt fogták körül, de többsorosan követték az alsó lábszárak vonalát is. A különleges leletek nem kerültek a múzeumba. Egykori funkciójuk csak a leírásból nem állapítható meg, legfeljebb feltételezhető, hogy a medencecsontot körbefogó, aklaszerü kis tárgyak egy részben kioldott öv díszítményei voltak.

11:0 A GYŐRI temető néhány felnőtt- és egy gyermeksírjában a medence táján talált „rézhuzalok" az ásató feltevése szerint „apuha öv merevítésére" szolgáltak.

1156 Az ESZTERGOMI temetőben még gyakrabban előforduló „vékony bronzlemezből hajlított, kis csö1145 MITHAY Sándor 1985 194. 1146 „A karikák közelében a mellkason több alkalommal találunk rézkapocspárokat (168., 214. és 219. sírok)." MITHAY Sándor 1985 194.; A 214. és 219. férfi sírokban (U.ott 191., 193.) azonban nem voltak karikák, a 138. női és a 168. gyermeksírban (U.ott 190.) viszont igen. 1147 „A köpcsényi népviseletben a XVIII. században két sorban voltak a női felső ruhán a karikák [...], de az 1663-ban felravatalozotl Nagymihályi Bánfy Erzsébet ruháján is hasonlóan látható a női ruha összefűzése. f...J Ugyanilyen példát látunk a XVIII. századból sok más képen is. " MITHAY Sándor 1985 194.; Ruhazáró karikák előkerültek pl. a Nagykároly-bobáldi (RO) templom körüli temetőben is. MERAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm. 1148 Győr: 138. sír: F., 13 bronzkarika a mellen, párizsikapcsok sora is. MITHAY Sándor 1985 190., 194. és 5. kép 3.; 168. sír: Inf., a mellen kilenc karika, párizsikapcsok, „párta" és öv is. U.ott 190. és 5. kép 10. 1149 RADVÁNSZKY Béla 1895 92. 1150 A 2453. lt. sz. kartonon (MNM Fotótár) felvett két gyöngyfüzért a gyöngyöknél tárgyaltam, a karikákat a fém- és üvegdíszes fejdíszeknél is említettem. 1,51 126. sír: két karika a mellen; 138. sír: négy bronzkarika, melyet az ásatok - magyarázat nélkül - öv részének tartanak. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 76., 78. 15 Evlia Cselebi csak a lippai bosnyákoknál említi, hogy „derekukon selyemöv van. " EVLIA Cselebi 1660-1664 39.; Az igen szerényen öltözködő 19. századi montenegrói asszonyok hosszú fekete felöltőjét „keskeny tüsző erősiti meg derékon. " STRAUSZ Adolf 1888 17.; Az óföldeáki templom körüli temetőben Béres Mária „a szerves maradványok alapján néhány esetben textilöv használatát" sem zárja ki, de csak egy, megmaradó anyagból készült övet sikerült megfigyelnie: „Ezfémszálas fonalból készített zsinóröv volt, egyik végén bronz lemezes akasztóhoroggal. " BÉRES Mária 2003 191. 1153 Mindössze a szerbiai Cvetovac 18-19. századi temetőjének 102. sírjából ismerek vascsatot. SIMIC, Zoran BLAGOJEVIC, Mirjana 1998 49.; Az ugyanitt, a 138. sírban talált négy bronzkarikát is öv részének tartják az ásatok, ennek magyarázatát azonban nem adják. U.ők 1995 78. 1154 Katymár 38. sír: „A jobb csípőtaréjon 20 mm szélességű bőrszíj maradványai erősen szétmállva [...] Ugyanilyen szélességű maradvány aláhajlik a jobb farcsonthoz, a keresztcsont alatt ugyanilyen bőrfoszlány. A bal csípőtaréj külső oldalán a letisztításkor szintén egy másfél cm hosszúságú, 20 mm szélességű bőrfoszlány, nyilvánvalóan egy bőrderékszíj maradványai. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 19. 1155 Katymár 46. sír: Inf.II. „Kölesnagyságú, erősen oxidált vasgömböcskék kb. 30 db. Az aránylag épebbek duplagömb alakot mutattak (piciny aklaszögek, veretek?). A gömböcskék övszerűen követték a medencecsontot fenn és lenn, 1-2 cm közötti szélességet mutatva. Ugyanilyen vasgömböcskék mindkét alsó lábszár alatt, a csontok hosszát alul követve, többsorosan, a bokától a térdhajlatig egyenes irányban, 1-2 cm szélességben. A vasgömböcskék fogásra összeestek. " A sírban állítólag volt még egy „kb. szív alakúra horpadt bronz (összehorpadt pityke?) a 3. jobb bordán. " WICKER Erika KŐHEGYI Mihály 2002 21-22. 1156 Győr 124. sír: Inf., „kis rézhuzal volt a medencén, bizonyára övmerevítő"; 143. sír: M., a „medence két oldalán l-l kis rézhuzal feküdt. "; 155. sír: Ad., „a jobb medencelapát mellett kis rézhuzal és kevés ruhafoszlány volt. " 190. sír: M., „kis rézhuzal volt a bordán. "MITHAY Sándor 1985 190-191.