Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
ran hibás kivitelük alapján Gaál Attila feltételezte, hogy jelentős részük házilag készülhetett. 1060 Azt azonban, hogy aprótestü, hosszú, hurkos fülű változataik „a fülesgombok egyik legkorábbi típusa"-] képviselnék, a kevés összehasonlító adat alapján egyelőre nem látom megalapozottnak. 1061 A dunántúli „polgári-katonai" lakosság (GYŐR, ESZTERGOM) nem használta az ónból készült gombokat. IV.3.1.1.4. Ohm- és vasgombok Ólomgombok rendkívül ritkák a rác-vlah lakosság körében. Mindössze az észak-bácskai BÁTMONOSTOR alig néhány feltárt sírós temetőjének két gyermeksírjából 1062 és két ESZTERGOMI felnőttsírból 1063 kerültek elő. Vasgombbal zárt ruhába kizárólag a GYŐRI lakosság három férfihalottját temették. 1064 IV.3.1.1.5. Csontgombok A közelmúltban feltárt, nagyobb ismert sírszámú rác-vlah temetők mindegyikéből kerültek elő csontból készült gombok, hiányukat a régi ásatások esetében is inkább a nem kellően körültekintő feltárásnak tulajdonítom. 1065 A sírokban a nyakrész környékén talált három BÁCSALMÁSI csontgomb teljesen egyforma: gömb alakúak, díszítetlenek, kis, lapos füllel (VIII. tábla 1-3.). 1066 Az egyetlen DOMBÓVÁRI példány „alakját tekintve rokonságot mutat a házilag készített óngombokkal. Gömbjének alsó részét faragott rozetta díszíti. " 1()67 Díszítettek és teljesen egyformák a két polgárikatonai temetőben talált csontgombok: két GYŐRI sírban egy-egy, egy harmadikban 11 faragott példány került elő a mellkas közepéről. Mindegyik „szemformájú dudorokkal ékesített, félgömb alakú" volt, 1068 melyek pontos párhuzama ESZTERGOMBÓL ismert. 069 Mithay Sándor szerint a csontgombok „alakjuk és faragott mintájuk alapján a temető régibb részéhez tartoznak. " 107 ° E megállapítást alátámaszthatja, hogy a BÁCSALMÁSI temetőben is a legkorábbinak tartott nyugati sávból került elő mindhárom gomb. 1 71 A korabeli magyar emlékanyagban nincs tudomásom hasonló csontgombok használatáról, elterjedésük a török hódoltsággal, esetleg akár a rácok és vlahok beköltözésével lehet összefüggésben. 1060 GAÁL Attila 1982 172-173. és Xl.t. 1-5. 1061 GAÁL Attila 1982 172-173.; Szerinte „a Zombor-repülőtéri (Bükkszállás - WE) leletek között ez a változat - bár kisebb számban mint Békatón - ugyanúgy előfordul. " U.ott; A bükkszállási gombok pontos alakjának meghatározására azonban a publikáció (KOREK József 1994) igen rossz illusztrációi véleményem szerint nem elegendőek.; A fémgombokról Mithay Sándor is úgy vélte, hogy „a különböző gombok között időrendet nem tudtunk megállapítani. " MITHAY Sándor 1985 194. Bátmonostor (zárójelben a gombok száma): 2. ( 1 ) és 11. (1 ) sírok. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960. KJM RA 99.813 106 Esztergom (zárójelben a gombok száma): 4. M. (1 és 2 vasfüles fémgomb, anyagát nem közli) és 18. M. (10) sírok. A 18. sírban az enyhén gerezdéit, vasfúlü, félgömbös tömör ólomgombok a nyakcsigolyáktól kiindulva a jobboldali kulcscsontig és vissza a gerincoszlopig ívet rajzoltak. LÁZÁR Sarolta 1999 309-310. és 5. kép 2., 11. 1 64 Győr (zárójelben a gombok száma): 127. M. (1 és sok bronzgomb), 143. M. (apró vasgombok nyaktól a medencéig, számuk ismeretlen) és 219. M. (9 és 1 csontgomb is) sírok. MITHAY Sándor 1985 190., 193. 1065 A csontgombokat a feltárás során nehéz észrevenni, ha pedig az adott ásatás embercsont-anyagát sem őrizték meg (pl. Katymár), esély sincs arra, hogy később (a csontok mosásakor vagy antropológiai vizsgálatakor) előkerüljenek. 1066 Bácsalmás: 366. sír: Ad., mellcsontnál; 408. sír: Inf.II., mellcsontnál; 445. sír: Ad., nyakrész jobb oldalán, ezüstgomb is. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002, 2003. KJM RA 2002.1115; KJM RA 2003.1116 1067 Dombóvár: 246. sír: Inf., sírban való helye ismeretlen. GAÁL Attila 1982 157., 173. és IX. t., Xl.t. 10.; Alul rozettadíszes bronz fülesgombok a rác-vlah temetői hagyatékból nem ismertek (és egyelőre Közép- és Nyugat-Balkánon sem találtam rá példát), de „analógiái széles körben ismertek a török kort megelőző évszázadokból és a tárgyalt korszakból is. " GERELYES Ibolya - FELD István 1986 175. és 8. kép 12.; A rozettadíszes csontgombok feltehetően e típus utánzatai, akárcsak a - Gaál Attila szerint házilag készült (GAÁL Attila 1982 172-173.) - óngombok néhány, eddig csak a bácsalmási temetőből ismert rozettadíszes példánya. Bácsalmás: 179. (Ad.) és 255. (Inf.I.) sírok. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002. 1114 1068 Győr: 76. sír: M., a mellkas közepén, négy bronzgomb is. MITHAY Sándor 1985 186.; 214. sír: M., 11 faragott csontgomb a mellkas közepén. U.ott 191. és 5. kép 12.; 219. sír: a mellkas közepén, „gazdagabban díszített, mint a 214. sz. sírban talált csontgombok. " U.ott 193. 1069 Esztergom: 10. sír: M., szemformájú dudorokkal díszített, a jobb kulcscsontnál. LÁZÁR Sarolta 1999 309. és 5. kép 5. 1070 Ember Mária szóbeli közlésére hivatkozik: MITHAY Sándor 1985 194. 1071 A dombóvári temető egyetlen csontgombos sírja a csontanyag dekompozíciós vizsgálata alapján a temető használatának harmadik periódusába tartozik ugyan (GAÁL Attila 1982 224. térkép), de nem zárható ki pl. a gomb - vagy ami még valószínűbb: a gombos ruha - öröklése. I<)7 ~ Az a tény, hogy pl. 1737 körül öt nagykörösi, „török alattvalók" tulajdonában levő bolt készletében csontgombot is árultak (BUR Mária 1985 262.), alátámaszthatja a feltételezést. A Bur Mária által közölt többi bolt rövidárui között mind találhatók gombok, ezek fajtáját azonban nem részletezi. U.ott 257-264.
