Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

náltak, hanem későközépkori freskók ábrázolásai szerint a fülek magasságában fejkendőre vagy egy textilcsíkra varrták őket. A textilcsík természetesen elporladt a földben, az összegyűjtött családi kincsek közé pedig nyilván egyáltalán nem tették be. Ezen ékszerek felerősítésének másik módja lehet az, hogy nem textilcsíkra, hanem közvetlenül a kendőre, fejdíszre rögzítették őket (13. ábra). Bár e fülbevaló-halántékdíszekhez alakilag nagyon hasonló ékszerek korábbi korokban is ismertek voltak,^

1 török kori használatuk a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében a korábbi viselet megváltozását jelezheti. Míg a tüzáródású karikás fülbevalókat szabadon hagyott fülbe szúrják, a textilcsíkra vagy közvetlenül a kendőre, fejdíszre varrt fülbevalók azt sugallják, hogy a fülrész immár be volt takarva. Mivel Macedóniát 137l-re lényegében teljesen elfoglalták a törökök, logikus lehet e viseletnek a 14-15. századi Macedóniában való megjelenését a török hódítással összekapcsolni. Annál is inkább, mivel az ily módon rögzített, halántékdísznek használt ékszerek divatja a mai napig is él Belső-Ázsia (13. ábra 1-2) és Észak-Afrika elsősorban a muszlim vallású, hagyományos öltözetű lakossága körében.

95 IV.2.3. NYAKÉKEK IV.2.3.1. Gyöngysorok Bár a gyöngyök „főleg a szláv népnél a legelterjedtebb nyakékek'',

953 a hódoltság kori rácokvlahok viseletét csak kevéssé jellemzik a gyöngysorokból álló nyakláncok. Igaz - ahogy már jeleztem -, olykor nehéz meghatározni, hogy a gyöngyök a fejékhez tartoztak-e, avagy felfűzve, nyakba akasztva, esetleg magára a ruhára varrva hordták-e őket. A nyakban hordott gyöngyök - hasonlóan a fejdíszre varrottakhoz, - többnyire gömb vagy lapított gömb alakúak, kékek, zöldek, feketék vagy fehérek voltak. Függetlenül attól, mely temetőből kerültek elő, „teljesen azonosak formában és színben". Jellemző az is, hogy a felfűzött gyöngyök száma általában kevés. Ezért is kérdéses, hogy pl. a BÁCSALMÁSI egyik sírban, a bal kulcscsonton egy csomóban talált 22 gyöngy nyakravalóról származott-e, amely oldalra csúszott, vagy ugyancsak lecsúszott fejdíszről. Bizonytalan az is, hogy egy másik felnőtt nő fejviseletét díszítették-e gyöngyök és kaori, vagy néhány szemes gyöngysorába fűzték-e a kaoricsigát (IV. tábla 8., 2.).

955 Négy gyermek nyakába 42, 22, öt ill. egy szemből álló nyakláncot akasztottak (IV. tábla 9-12.).

956 A környékbeli hasonló temetőkre (BÁTMONOSTOR, CSÁVOLY, KATYMÁR) általában is jellemző, hogy kisgyermekeket egy lelet egyéb filigrándíszes ékszereket: karkötöket és egy téglalap alakú, középen köberakásos véretekből álló övet vagy diadémot tartalmazott. JOVANOVIC, Zoran 1995 271. és 6. ábra; RADOJKOVIC, Bojana 1969 63. kép; Macedóniából öt hasonló fülbevaló került elö. RADOJKOVIC, Bojana 1969 64., 66. és 67. kép; Ismert Boszniából és a Bácskából (Vrsc/Versec környéke - SCG) is. U.ott 69. és 65. kép; Hasonlókat a kínai Kasgarban élő muszlimok ma is készítenek. (The Roads to the Pamirs. írta: Tokutaro Nagoci, rendezte: Tecuja Kamamoto. Duna tv 2002. augusztus 19-i műsorán.) 9M1

,, Wie man auf spätmittelalterlichen Fresken sehen kann, wurden sie auf einem Stoff streifen oder Kopftuch über den Ohren angebracht. " (Ahogy későközépkori freskókon látható, egy textilcsíkra vagy fejkendöre erősítették a fülek magasságában.) VAKLINOVA, Margarita 1981 68. 9M Hasonló avar kori ékszerekről Balogh Csilla tartott előadást 2005-ben a kecskeméti Barbaricum-konferencián, előadása e kézirat zárásakor még közöletlen. Szintén kis körökben végződtek a 12. századi ún. Kolti-fülbevalók karikái is. 952 13. ábra 1.: Egy afganisztáni fiatal lány nyitott kendője vagy sálja úgy van elhelyezve a fején, hogy alóla a kör alakú, alul fityegőkkel díszített halántékdísz teljesen kilátszik. BOURGEOIS Jean és Danielle 1981 280-281. old. közötti 4. kép; 13. ábra 2. kép: Egy pastun dzselalkil nomád nő fejét fátyolszerű textil takarja. A fátylat széles homlokpánt tartja. A véretekkel gazdagon díszített pánt két oldalára, a halánték és a fúl között a katymárihoz hasonló formájú, nagy „fülbevalót" rögzítettek, a harmadik példány a homlok közepét díszítette. U.ott 121. old. előtti utolsó kép; A könyv szerint a képet a szerzők készítették, ám ugyanezt a fotót közli Kiszely István „Hazára nő Afganisztánban " felirattal: KISZELY István 1984 311.; Egy délkelet-indiai nő áttört korongos, karikás díszes peremű, flittercsüngős fejdíszt visel a homlok bal oldala felett. U.ott 391.; A viselet Dél-Indiában is ismert volt: U.ott 385.; Kendőre halántéknál tűzött díszt közöl Kurt Hielscher, de nem adja meg a használat pontos földrajzi helyét. HIELSCHER, Kurt 1926 111.; Az igen változatos alakú és díszítésű tunéziai halántékdíszek között a 10-30 cm hosszúak mellett vannak rozetták csillag- és félhold alakúak is: WITTICH, Ute 1999 67-68. és 4-7. kép. 953 BALOGHNÉ HORVÁTH Terézia 1983 18.; A díszes rezgő- vagy tekerődzőtükkel kapcsolatban már említett 18-19. századi sárközi viseletet pl. kevéssé a lázsiások, inkább „az azonos nyakviseleti elvet feltüntető, több sor gyöngyből fűzött, a mellen szélesen fekvő, csipkeszerű gyöngydísz" jellemzi. FEL Edit 1943 70, 954 KOREK József 1994 196. Megjegyzi még, hogy „egyazonpiacról szerezték be a kis választékból. " U.ott 955 Bácsalmás 206. és 212. sírok. Előbbiben bronztű is volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1114 96 Bácsalmás 423., 451., 448. és 293. sírok. A 448. sírban a zöld hasábgyöngyöt a sír jobb hosszanti oldalának közepén találtuk, tehát kérdéses, hogy valóban nyakban volt-e, avagy utánadobott tárgyként értékelhető. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001, 2003. KJM RA 2002.1 114; KJM RA 2003.1116