Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

A battonyaihoz hasonló fejdíszek a falusi rác-vlah hagyatékot tekintve is figyelemre méltóak. Magyarázatot adhatnak ugyanis egy fejdísztípus viseleti módjára, másrészt két lelettípus, a fej környékén talált bronztük és vasláncok egyik lehetséges funkciójára. E fejdíszek egyik fontos tartozéka az üreges, nagygömbös tü, melyet a gömbre forrasztott, a lánchoz való kapcsolódást szolgáló kis fülek alapján kimondottan a fej ékhez készítettek. Szerepük kétségtelenül a fejdísz rögzítése lehetett oly módon, hogy a fejet takaró textilbe szúrva tartotta helyén a fejet körülvevő, elől, a homlokon korongokkal díszített, tetszés szerint levehető és felerősíthető ékszert.

896 Ez felveti a rác-vlah temetőkben talált tűk egyfajta használati lehetőségét: elképzelhető, hogy hasonló szerepük volt néhány gyöngyös vagy gyöngyös-kaoris fejék esetében. Ennek azonban ellentmond, hogy csupán egy vagy két tű használata csak igen labilis felerősítést tenne lehetővé. A fejdíszek láncai alapján felmerülhet, hogy az egyes rác-vlah sírokban az akár gyöngyöskaoris fejékekkel, akár csak tűkkel együtt, a koponya környékén talált, már említett bronz- és vasláncok esetleg hasonló funkciót tölthettek be. Mivel e vasláncok száma ma még kevés, és fejfedőt díszítő szerepük sem egyértelmű, a kultikus tárgyak leírásánál részletezem őket. IV.2. ÉKSZEREK IV.2.1. FÜLBEVALÓK Korek József nyakéknek gondolta azt a MONOSTORSZEGI ékszert, mely egy nagyobb méretű bronzlemez-háromszögből és a hozzá kis karikákkal csatlakozó kisebb háromszögekből állt.

897 A leírókarton szerint a tárgy és a vele együtt talált leletek a 3. sírból származnak.

898 Szerencsére azonban egy kézzel írott levél illusztrációjaként ránk maradt Gubitza Kálmán rajza (14. ábra 4.) és a függő pontos leírása is: „A függő korogja egyszerű drótkarika, mely alatt 3 drótra fűzött gyöngyszem díszeleg; ezen alul egy háromszög alakú, dudor-diszes pléh-lemez csüng, melyről ismét ilyen-féle pillangók lógnak, melyek azonban lejjebb mindig kisebbednek. "

899 A levélből nem derül ki, mi minden volt még a sírban, és csak feltételezhető, hogy azzal azonos, melyet az ásatás „ térrajz "-a is jelöl, és melyben „kösöntyűk és egy érem találtattak. "

9(,<) Az érem mára elveszett, és hiányos a háromszöglemez-csüngős fülbevalópár is. Megvan még mindkét kb. 2x1 cm átmérőjű, ovális, nyitott fülbevalóutóbbi alul is zárt, az előbbi darabok alsó, nyitott részét egy kis körbe foglalt kereszt alakú dísz helyettesíti. A Plovdivi Régészeti Múzeum (BG) honlapja, 2005. március 22.; A peci (SCG) lelet egyik fülbevalójának (a szerző „ukras"-nak, díszítménynek nevezi, de visszahajlított, hegyes végű drótból kialakított „karikája" alapján inkább fülbevaló volt) testét ilyenképpen díszített korong alkotja, bár alul nem nyitott, és az eredeti kivágás helyén négyszögletes kőberakások vannak. RADOJKOVIC, Bojana 1968 11. kép.; Az alul kissé nyitott példányok pontos alakját imitálják egy 18. századi bulgáriai ékszer (a kép méretei alapján talán karkötő) flittercsüngői. U.ott; Hasonlóak három koszovói 17. századi fülbevaló csüngői és egy 18. századi, ismeretlen lelőhelyű szerbiai fülbevaló teste. RADOJKOVIC, Bojana 1969 173., 189., 197. és 188. kép.; A Delhaes-gyüjtemény egyik fülbevalójának csüngői is hasonló alakúak. GERELYES Ibolya 1994 29. kép; A forma, mely lényegében egy félhold, melynek szárai szinte vagy teljesen összeérnek, egy Alisiciből (BIH) származó gombon is megjelenik. RADOJKOVIC, Bojana 1969 90. kép, középső gomb; Ugyanezt az alakot jelzik a korongos, felül kimetszett fülbevalók.; „Ez a forma távoli rokonságot mutat az oszmán-török díszítőművészet egyik jellegzetes elemével, az ún. csintamani motívummal. " GERELYES Ibolya 1994 44.; Egészen hasonló alakúak az ún. nefrites öv („ Török öv" az Esterházy család faknói kincsestárának 1721-25. évi leírásából) veretei. U.ott 19. és 4-5. ábra, 7; 27. kép; Főként flittercsüngőkkel ellátott változatai ismertek a görög népviseletben is. ZORA, Popi 1966 58. kép; U.ö 1981 77. kép 896 E viseleti módra analógiát nem találtam, de nincs olyan hajviselet, amelybe szúrva a tűk biztonságosan tartották volna a viszonylag nehéz ékszert, melynek csüngői viselője mozdulatait követve folyamatosan mozognak is a fejen. A korongok homlokrészre való rekonstruálását több, elsősorban keleti eredetű fejék alapján valószínűsítem. Néhány példa: KISZELY István 1984 232., 311., 348., 391. és 587. 3. kép; U.ott 160-161. közti 2 és 13. kép, 160-161. közti 39. és 57. kép; ZIKMUND, Miroslav - HANZELKA, Jiri 1968 48-49. közti 7. kép 897 Leírása szerint a „nyakék [...] nagyobb mérető háromszög alakú bronzlemezből áll. Ehhez 5 db szintén háromszög alakú lemez kapcsolódik karikával [...] illetőleg különállóan még 2 db háromszög alakú lemezke, feltehetően az előbbihez hasonló formából. " KOREK József 1994 190. és V.t. 1., 5., 7.; Koreknél az egyik tábla-hivatkozás téves: az 5. helyett a 4. számot jelöli, az azonban gyöngysor. Az egyetlen, sírszámmal jelzett monostorszegi leletegyüttes. A II. világháború alatt készült leírókartonon, 2450. lt. sz. alatt az alábbiak szerepelnek: „A csoport áll: 2 bronz fülönfüggőből, 2 cyprea csiga fülönfüggőnek elkészítve, 1 gyöngyfüzér, 1 háromszögalaku trébelt munkájú nyakékből, 4 lemezkéből és négy különböző bronzlemezkéből. " (MNM Fotótár); Ez a Korek-féle VI. csoport. KOREK József 1994 190. és V.t. 1-8. 899 Gubitza Kálmán 1899. április 26-án írt levele (a címzett személye nem derül ki belőle). A levélhez Dragan Radojevic (Gradski Muzej, Sombor/Zombor, SCG) régészkolléga szívességéből jutottam. 900 GUBITZA Kálmán 1899 84., 103.; Más, „kösöntyűhöz " a legkevésbé is hasonló tárgy a monostorszegi leletek között nem volt.