Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Bereznai Zsuzsanna: „Maradjon csak bíró: Laczkó!”

63

lya volt, domíniumok ura, aki ott növekedett föl és élt mindhalálig ... Csider Károly meg Gömör vármegyében jóhírű fiskális, bőséges tudású, fényes elméjű s főképpen puritán jellemű ember volt ... Mégis Csider Károly győzött s ezt nem kis részben a kortesnótáinak köszönhette. No, persze, meg - a korteseinek.

Gyönyörűség volt azt nézni, mikor a követválasztásra, már az előtte való napon, alkonyaikor bevonultak a faluk. Mintha a Rimaszombat körül kéklő halmok és hegyek indultak volna meg az özönlő népáradatban. Száz meg száz paripán, száz meg száz kocsin, cigánybandával, zászlóerdő között, vidám nótázással, amitől szinte zengett a vidék ... A paripák táncoltak s a diadalmas menetben formen szárnyaló, büszke, szép, melódiás magyar kortesnóta szállott:

Nem kell nekünk olyan ember Ki szólani sohsem mer;

Fénylő csillag kell nekünk:

Csider lesz a követünk!

Majd, mikor a kortestáborba gyülekeztek s a jókedv megeredt a csapra ütött boroshordók körül, kicsattant a humor a cigány hegedűjéből s a szilaj kortesekből:

Megyen Csider szamáron Kubínyi meg határon;

Szebb az okos szamáron,

Mint a szamár határon.

...De a mai kortesnóták már durvák, piszkolódók, néha szemérmetlenek s erőltetett humoruk legföljebb fanyar mosolygást kelt. A legutóbbi választáskor (1905) az egyik jelöltről, akinek sok szép karcsú hajója úszkál az öreg Dunán, azt híresztelték el a csallóközi kortesek, hogy három uszályhajón (slepp) hozatja a vá-