Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Sümegi György: Genezisek: Szalay Lajos, Anna, Mark, Bencsik István

46

Minderről (Noé nemzéséről) másképpen »tud« a Genézis, mint ahogy mi értjük ma a szót. A »nemzés« akkor még egyértelmű volt a teremtéssel; tehát nem a szaporodás és fajfenntartás aktusa volt, hanem ősi, rítusos, a világritmussal összhangban lezajló nagy esemény.

Mózes első könyvének, s talán az egész Szentírásnak egyik borzalmas mondata: »Megbánd azért az Úr, hogy az embert teremté a földön«.

Először Mózes mondta ki, aztán Shakespeare és Vörösmarty. S még néhány an." 2 Márai tehát élőnek, elevennek, valóságosnak tételezi a Genezist.

Hogyan lett Szalay Lajosból (1909-1995) az emberiség nagy kérdéseit rajztollával megjeleníteni akaró Genezis-rajzoló? Pályáját végigkíséri az illusztrálás, mégpedig meghatározó súllyal. Már a miskolci Fráter György Gimnázium tehetséges tanulójaként szép- história-illusztrációival arat sikert, majd lapoknak dolgozik, és Szabó Lőrinc, Kassák verseit, Szathmáry Sándor Kazohíniáját, Herczeg Ferencet, Racine-t, Steinbecket, több argentin költő műveit, az 1956-os forradalmat, Illyés alkotásait illusztrálja. Farkas Istvánnal tervezik Dosztojevszkij Karamazov testvérek című művének kizárólag rajzos megjelenítését. Az 1960- as évek legelején, Buenos Airesből New Yorkba költözése után jut el odáig, hogy a lét, az emberiség nagy kérdései foglalkoztatják. A végső és legalapvetőbb kérdésekkel szembesül, szembeSzalay Lajos: Genezis New York, 1966. 44.

2MÁRAI Sándor: Ami a Naplóból kimaradt 1947. Vörösváry, Toronto, 1993.134., 135., 136., 137.