Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Bathó Edit: Szent Vendel szobra Jászberény határában

39

nők állíttatta a Dósa felé eső rétje végében.16 Ez a szobor minden valószínűség szerint elpusztult, mert a későbbiekben már nem találjuk nyomát. A város másik, ma is ismert Vendel-szob- rát a jászberényi I. Kerületi Vendel Társulat az árokszállási út mellett, az akkor még a helybeli gimnázium tulajdonát képező szántóföldek déli szögletén (az egykori Akasztófa-domb helyén) állíttatta 1866-ban, városi engedéllyel. Talapzatán a következő felirat olvasható: „ÁZ/ISTENDI /CSŐSÉGÉ/RE ÁLÍTATA/A SZENT VENDELI /NUS / TÁRSULATA /1866". A lábazaton alul: „FELÚJÍTATTA A JÁSZBERÉNYI / GAZDÁK ÉS POLGÁROK KÖRE 1993".

A II. világháborúban, amikor a Gyöngyösi úti hidat (egykor Akasztófa hídja) felrobbantották, a Vendel-szobor is elpusztult. 1946. november 8-án a jászberényi I. Kerületi Szent Vendel Társulat képviseletében Horti István pénztárnok és Horti József jegyző, Csák József kőfaragó mestert bízta meg, hogy „a helybeli Akasztófa hídnál lévő Csák féle tanya sarkán állott Szent Vendel szoborral teljesen azonos kivitelű és méretű új szoborművet, faragott siroki terméskőből, faragás után háromszor a megadott színekkel, olaj festékkel befestve, a helyszínen ... elhelyezve, a megadott árért, forgalmi adóval 858 forintért" elkészítse.17 A szobor talapzatát nem faragták újból, csupán felújíttatták.

A Vendel-szobor gondozója felállításától kezdve az I. Kerületi Szent Vendel Társulat volt. A Társulat csak névleg volt vallási, valójában az állattartó gazdák, pásztorok spontán szervezete volt, amelybe minden 16. életévét betöltött férfi kérhette felvételét. A társulat fénykorában 150- 200 tagot is számlált. A szervezeti élet követel16 Jászberényi r.k. Plébánia ingóságainak leltára 1879-ből. Jász Múzeum Adattára.

17 Megrendelő levél Csák József kőfaragó részére. Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Tára.