Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
V. Székely György: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Árkus dűlőben
269 A 19. sírban talált vékony bronzlemezből spirálisan hajlított pánt pontos funkcióját nem lehet meghatározni. Lehetséges, hogy a halott hajfonatát díszítette, de az sem kizárt, hogy eredetileg egy bronzlemezből hajlított pántgyűrű lehetett, ami a 10-11. századi temetők gyakori ékszere.23 Viseleti tárgyak A temetőben az ékszereken és az eszközökön kívül viseleti tárgyak csupán a 10. sírban, egy maturus korú férfi sírjában voltak, ahol egy öv tartozékait találtuk. i--------t—I 0 2 Líra alakú csat 38. ábra: Rovátkolt gyűrű (szórvány) A 10. sírban, a koponya jobb oldalánál talált öntött bronz csat eredetileg a deréktájon lehetett, ide valószínűleg rágcsáló túrhatta el a vele talált ujjcsontokkal együtt. Jóllehet több esetben előfordult, hogy a csatot nem a deréktájon, a medence környékén találták a sírban (pl. Majs-Udvari rétek 576. sír),24 a tiszakécskei sír esetében mégis az állat okozta bolygatás a valószínűbb. A líra alakú csatok kérdésével több kutató is foglalkozott. A Majs-Udvari rétek temetőjében talált líra (lant) alakú csatok kapcsán Kiss Attila gyűjtötte össze először a Kárpát-medencében előkerült hasonló darabokat, valamint azok kelet- és déleurópai párhuzamait.25 Fél évtizeddel később Révész László foglalkozott behatóan a líra alakú csatok kérdéskörével, azok használati módjával, elterjedésével és időrendjének problematikájával.26 A csattípus kápát-medencei elterjedésének vizsgálata soi----------1---------i 0 2 39. ábra: Pánt (19. sír, 1.) 23 Uo. 68. 24 KISS Attila 1983.115. 25 Uo. 171., 203-204. 26 RÉVÉSZ László 1987. 257-285.; Uő. 1989.513-541.
