Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Novák László Ferenc: Gazdálkodás a tanyákon a XIX–XX. században

224

1970-es országos népesség összeírás jól tükrözi a változásokat:

Helység

Határ

(hektár)

Népesség

(fő)

Belterület

(hektár)

Külterületi

népesség

fő

%

Albertirsa

7 216

11 252

662

2 095

18,6

Bocsa

9 900

2 751

115

2 316

84,2

Cegléd

24 503

38 040

1378

7 338

19,3

Csemő

7 940

4 206

130

4 034

96,0

Csengőd

4 892

3 032

342

1273

42,0

Csongrád

12 611

20 264

957

2 649

13,1

Izsák

11 383

7 686

250

2 536

33,0

Jakabszállás

7 092

2 948

108

2 332

79,1

Jászszentlászló

6 033

2 965

142

1518

51,2

Kecel

11 447

10 493

703

2 250

21,4

Kecskemét

25 680

77 963

2 253

15 947

20,5

Kiskőrös

10 241

14 150

727

2 924

20,7

Kiskunfélegyháza

25 629

34 073

773

8 226

24,1

Kiskunhalas

22 813

26 668

1015

5 854

22,0

Kiskunmajsa

22146

14 439

575

6 402

44,3

Kocsér

6 688

3178

117

1835

57,7

Mórahalom

8 314

5 859

281

3 539

60,0

Nagykőrös

22 786

25 927

851

5 303

20,5

Páhi

3 895

2 021

171

1029

50,9

Szánk

10 772

4155

148

2 563

61,7

Az 1930-as állapotokhoz képest jelentős változások következtek be több helység határnagyságát illetően. Szembetűnően csökkent Kecskemét, Nagykőrös, Csongrád, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza területe, melynek oka a puszták leválása az anyatelepülésről, illetve önálló településsé alakulásuk. Példaként említjük Nagykőröst, amely határának északnyugati részét csatolták el (Csemő, Ereklyés, Hantháza, Felsőjárás és Nagyerdő egy része, Szénástelek)), s - kiegészítve ceglédi földdel - hozták létre Csemő községet 1952-ben, Nyársapát önállósítására