Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Wicker Erika: Bács-Kiskun megye címere
212 március 19-én adományozott címeres pecsétje alapján készült - 1746-os címerének felső részén a Nagykunság ágaskodó, koronás oroszlánjával, a Pálffy család ágaskodó aranyszarvasával és a fehér lovon vágtató jász vitézzel együtt. 1876- tól, a Kiskunság Pest-Pilis-Solt vármegyékhez történt csatolása után pedig háromnegyed évszázadon keresztül lesz a koronát és aranyalmát tartó oroszlán mellett a négy részből álló vármegye címerének másik fő alakja. A 20. század közepén néhány évtizedre feledésbe merült kiskun vitéz az 1990-es évek elején azután nem- A Kiskun Kerület címere csa^ néhány kiskunsági település, hanem Bács- egy 1845-ös zászlóról Kiskun megye új címerében is helyet kap. Bács-Kiskun megye címere Az Orosz István képzőművész által tervezett, és 1992-ben megalkotott Bács-Kiskun megyei címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, középen függőlegesen elvágva. A jobb oldali mezőben, kék háttér előtt áll Szent Pál vörös ruhás, fehér palástos, szembenéző alakja. Jobb kezében hegyével lefelé mutató kardot, bal kezében könyvet tart. A pajzs bal oldali, ezüst hátterű mezejében álló kiskun vitéz kék dolmányt és nadrágot visel. Tollas süvege, kesztyűje és csizmája piros, jobbjában kivont szablya, bal kezét csípőjén nyugtatja. A két, azonos nagyságú alak lába alatt váltakozó ezüst-kék színű hullámok szimbolizálják a mai Bács-Kiskun megye nyugati és keleti határát, a Dunát és a Tiszát. A címerpajzs homorú felső részén levő, vármotivumokból rajzolt aranykorona a Kiskun Kapitányságra utal. A címerpajzs alatt aranyszalagon a felirat: „Bács-Kiskun megye".
