Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Wicker Erika: Bács-Kiskun megye címere
206 Szent Pál alakja a bácsi vár kapujáról Pál volt, s az 1602-ben leégett kalocsai székes- egyházat is Szent Pál apostol templomának nevezték. Szent Pál a kisázsiai Tarsusban született, előkelő farizeus családban. Benjámin törzséhez tartozó szüleitől római polgárjogot örökölt. Az ószövetségi király után kapta a Saul, római polgárként pedig a Paulus nevet. Előbb szülővárosában járt hellenista iskolába, majd szülei Jeruzsálembe küldték, ahol egy tudós rabbi tanítványa lett. Fanatikus farizeusként kezdetben üldözte Jézus követőit. Azóta is pálfordulásnak nevezett megtérése a damaszkuszi úton történt: „...mikor már Damaszkuszhoz közeledtem, délfelé hirtelen mennyei fény sugárzott körül. A földre zuhantam, majd egy hangot hallottam, amely így szólt hozzám: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Erre én megkérdeztem: Ki vagy Te, Uram? Ő pedig így válaszolt: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl ... Mit tegyek hát, Uram? - kérdeztem ekkor. Az Úr pedig azt mondta nekem: - Kelj föl és menj Damaszkuszba, ott majd megmondják neked mindazt, amit tenned kell." (Apostolok Cselekedetei 22, 11-16.) A megtért Pál apostoli tevékenységét elsősorban Kisázsiában és görög nyelvterületen végezte, s képes volt összefogni a folyamatosan széthullással fenyegető szórványközösségeket. Szent Pál a művészi ábrázolásokon beesett arcú, kezében rendszerint a kivégzésének módjára utaló kardot és apostoli leveleinek szimbólumát, egy könyvet tartó idősebb férfiként jelenik meg. Az egyháztörténelem a pogány világ apostolaként tartja számon, mivel elsősorban a latinok, görögök, dalmátok és hispánok között térített. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a Málta és Görögország patrónusaként is tisztelt Pál lett egykoron a római katolikus és a görögkeleti vallás földrajzi találkozásánál kialakult Bács-Kalocsai Érsekség védőszentje. Éppen
