Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Kalmár Ágnes: Miszory Franciska selmecbányai fajátékai

is. Végül egy, sajnos már igen rossz állapotban lévő, egykor igen értékes és szép szőnyeget, mely a házaspár Péch Ilkáé és Vadas Jenőé volt.

Vadas Margit gyermekként sok időt töltött Selmecbányán nagyapjánál, a tudós és napjainkban oly elismert Péch Antalnál. Édesanyja nyolc testvére közül Izabella volt számára talán a legkedvesebb, aki minden alkalommal egy szépen faragott játékkal várta őt. Néhány évtizeddel később az egykori kislány nagyon sokat mesélt gyermekének a régi utazásokról és a különös hangulatú, varázslatos városról, Miszory Franciska számára ezért természetesnek tűnt, hogy a családhoz, a rokonokhoz fordul segítségért, amikor nyelvtudásának tökéletesítéséhez angol könyveket keresett. Ekkor, már az 1950- es években járunk, a már említett Péch testvérek egyikének lányától, Kosáryné Réz Lolától kért angol nyelvű irodalmat, attól az írónőtől, akit a két világháború között minden ifjú hölgy ismert, hiszen ekkor alkotta, sok-sok Selmecbányáról szóló leíró résszel gazdagított, oly sikeres regényeit. A már Budapesten élő írónő továbbirányította a kérést a fiatalon is nagy műveltségű Moskovszky Éva régész-művészettörténész felé, aki ezekben az években gyors- és gépírónőként dolgozott.

Ládákban érkeztek a könyvek Miszory Franciskához Dombóvárra. Mindezt éveken keresztül tartó levelezés kísérte, majd az 1950-es évek végén személyesen is találkozott a két művelt hölgy. Életre szóló barátság szövődött közöttük. Évtizedekkel később, az

193