Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Kalmár Ágnes: Miszory Franciska selmecbányai fajátékai
191 Eszterházy-hercegség főmérnökeként hidat és kisvasutat tervezett, emellett halastavak létrehozása, földmérés és parcellázás fűződik nevéhez. 1920. december 16-án vette feleségül Vadas Margitot, akinek édesapja Vadas Jenő, a Selmecbányái Erdészeti Akadémia növendéke majd tanára,1 a hazai erdészeti kutatás megteremtője. Az esküvő Sopronban volt, majd Dombóváron kezdték meg közös életüket. Ebből a házasságból született Miszory Franciska 1923-ban, Budapesten. Elemi és polgári iskoláit lakóhelyén, Dombóváron végezte, majd Putnokon a Mezőgazdasági Felső Leánynevelő Intézetben folytatta tanulmányait, ezt követően pedig a Vizitációs apácák Nyelvlíceumának növendéke lett Polgárdiban. Evekkel később a Bajai Kertészeti Technikumban folytatta tanulmányait, melyet végül Kecskeméten fejezett be. Munkahelyén mezőgazdasági szakfordítóként dolgozott. Selmecbányát, a nemesfém bányászatáról, iskoláiról, kémiai és műszaki találmányairól egykor világhírű várost, melynek történelmi központja és technikai emlékei az UNESCO Természeti és Kulturális Örökségének része, tekintsük ezen írás vezérfonalának. Minden említett szál idevezet, 120-140 évvel korábbi időkbe, a neves Erdészeti és Bányászati Akadémia elismert és híres professzoraihoz, családjukhoz és gyermekeikhez. Miszory Franciska személyes életének fontos szereplői, a fából faragott állatfigurák is a varázslatos hangulatú városhoz kötődnek, felidézik a szülőket, a rokonokat és a tőlük kapott szeretetet, a maitól minden ízében eltérő, méltóságteljes életmódot őriznek. Nem is vált meg tőlük tulajdonosuk sosem, legfeljebb egyetlen darabot kölcsönzött 1 Tudományos elkötelezettségét támasztja alá Vadas Jenő család- története is, hiszen édesanyja Herman Ottó testvére, Herman Franciska.
